Az igék alaktana

Az igealakok általában

A vepszében nincs igekötő, ezért nem alakulhatott ki egy-egy igető körül akár tucatnyi tagból álló igebokor, mint a magyar nyelvben. Némileg csökkenti viszont a kialakult mennyiségi hiányt a visszaható igék megléte a vepsze nyelvben.
Az ige módjainak, időinek, számának és személyeinek rendszere, ha nem is egybevágó a magyaréval, de a legismertebb nyelvek adottságait is figyelembe véve semmilyen szokatlan jelenség nem tapasztalható.
A finn és az észt nyelvből ismert igei tagadórendszer a vepszének is sajátossága, alaktanilag kiterjed a tagadó és tiltó jelentésre is.
A vepsze igéknek is megvan a magyar nyelvből ismerhető mindhárom módja: kijelentő, feltételes és felszólító. Az igeidők száma három: múlt, jelen és jövő idő, ezen belül a múlt idő önmagában háromféle (az egyszerű igealakok mellett összetett igealakokat is használva). A vepsze igének is három-három személye van az egyes és a többes számban is.

Az egyszerű igealakok

A kijelentő mód a vepszében is jeltelen, függetlenül attól, hogy az ige milyen időben áll. A kijelentő mód valamennyi létező igeidőben teljes szám és személy szerinti rendszerben ragozódik.
A feltételes mód a jelen időben egyszerű alakban ragozható a teljes szám és személy szerinti rendszerben, a mód jele: -iži-.
A felszólító módnak értelemszerűen csak jelen ideje van, és az egyes szám első személyben nincs felszólító módú alak, a módjel, a -g(a)- pedig nem jelenik meg az egyes szám második személyű alakon.
A jelen idő jeltelen. Az egyszerű múlt idő jele: -i-. A jövő idő kifejezésére alkalmas sajátos alak jele pedig: -škande-.
Az ige kijelentő mód jelen idejében, illetve a jövő idő kifejezésére alkalmas alakjaiban a vepsze nyelv a tőtípusoknál taglalt 1-es ragozási szótövet toldalékolja. A kijelentő mód múlt idejében a 2-es ragozási tőre tapad a múlt idő -i- jele, majd a megfelelő rag.
A kijelentő módú igei személyragozás toldalékai:

(főnévi igenév)  (-ta/-tä,-da/-dä)
szám személy jelen múlt jövő
Sg. 1. (minä) -n -i-n -škande-n
2. (sinä) -d -i-d -škande-d
3. (hän) -b -i -škande-b
Plur. 1. (mö) -m -i-m -škande-m
2. (tö) -t -i-t -škande-t
3. (hö) -ba -i-ba -škande-ba

 
Feltehetően orosz hatásra kialakult egy olyan visszaható ragozási rendszer is, amelyet az egyes szám első és második személyének kivételével egy ragzáró mássalhangzó, az -s-(-š, -h-) jellemez. Toldalékolása:

 (főnévi igenév)  (-tas/-täs,-das/-däs)
szám személy jelen múlt jövő
Sg. 1. (minä) -moi -i-moi -škande-moi
2. (sinä) -toi -i-toi -škande-toi
3. (hän) -se -i-he -škande-se
Plur. 1. (mö) -moi-š -i-moi-š -škande-moi-š
2. (tö) -toi-š -i-toi-š -škande-toi-š
3. (hö) -soi-š -i-he -škande-soi-š

 
A felszólító mód az ige jelen idejében használatos. Alaktani sorából logikai alapon hiányzik az egyes szám első személyű alak. Módjel nélküli és ragozatlan az egyes szám második személyű alak, amelyet a vepsze a puszta 1-es (magánhangzóra végződő) ragozási tővel fejez ki, amint az alábbi példákból látható:

főnévi igenév magyar jelentés ragozási tő felszólító mód Sg. 2.
tap(-ta) ’csépel’ tapa- tapa!
aja(-da) ’jár’ aja- aja!
usk(-ta) ’hisz’ usko- usko!
puno(-da) ’csavar’ puno- puno!
kac(-ta) ’néz’ kacu- kacu!
küzu(-da) ’kérdez’ küzu- küzu!
keit(-ta) ’főz’ keitä- keitä!
elä(-da) ’él’ elä- elä!
lič(-ta) ’eldug’ liče- liče!
luge(-da) ’olvas’ luge- luge!
hüp(-ta) ’ugrik’ hüpi- hüpi!
lükki(-da) ’dob’ lükki- lükki!

                                                           
A magyarban a hozzákapcsolt ,csak’ vagy ,már’ szavakkal kifejezhető alakot a vepsze a -ške szócska kötőjeles hozzátoldásával oldja meg: kacu-ške!  ’nézd csak! nézd már!’
A módjel a harmadik személyek (egyes és többes számban egyébként azonos) alakjaiban -g, a többes szám első és második személyű alakjaiban pedig -ga, és erre kapcsolódik a személyrag.

(ragozási szótő) küzu- ’kérdez-’
   szám  személy jelen idő  
   Sg. 3. (hän) küzu-g-ha ’kérdezzen’
   Plur. 1. (mö) küzu-ga-m ’kérdezzünk’
2. (tö) küzu-ga-t ’kérdezzetek’
3. (hö) küzu-g-ha ’kérdezzenek’

 
A feltételes mód kifejezését a vepsze a 2-es ragozási tőre toldott -iži- jellel bővített ragozással oldja meg.

(főnévi igenév) luge-da ’olvas-ni’
   szám     személy jelen idő  
   Sg. 1. (minä) lug-iži-n ’olvasnék’
2. (sinä) lug-iži-d ’olvasnál’
3. (hän) lug-iži-b ’olvasna’
   Plur. 1. (mö) lug-iži-m ’olvasnánk’
2. (tö) lug-iži-t ’olvasnátok’
3. (hö) lug-iži-ba ’olvasnának’

 

A létige

 (főnévi igenév) (ol-da)
          szám személy jelen múlt
          Sg. 1. (minä) ole-n ol-i-n
2. (sinä) ole-d ol-i-d
3. (hän) om ol-i
          Plur. 1. (mö) ole-m ol-i-m
2. (tö) ole-t ol-i-t
3. (hö) oma ol-i-ba

 

   szám      személy felszólító mód
   Sg. 1. (minä) ole
2. (sinä) ol-g-ha
   Plur. 3. (hän) ol-ga-m
1. (mö) ol-ga-t
2. (tö) ol-g-ha

 

   szám      személy feltételes mód
   Sg. 1. (minä) ol-iži-n
2. (sinä) ol-iži-d
3. (hän) ol-iži-b
   Plur. 1. (mö) ol-iži-m
2. (tö) ol-iži-t
3. (hö) ol-iži-ba

A tagadó segédige

A balti finn nyelvekkel teljesen azonos módon a vepsze nyelv is külön segédigével oldja meg az igék tagadását. A tagadó segédigének főnévi igeneve nincs, de mindkét számban, valamennyi személyben külön alakja létezik.

   szám     személy  
   Sg.     1. (minä) en
    2. (sinä) ed
    3. (hän) ei
   Plur.     1. (mö) em
    2. (tö) et
    3. (hö) ei

 
Külön megoldása van a vepsze nyelvnek az igei tiltásra. A tagadó igei szerkezethez képest a változást csak a segédige cseréje jelenti.
A tiltó segédigének sincs főnévi igeneve, csak ragozott alakjai, de a felszólító módnál már taglalt mintára az egyes szám első személyben a tiltó alak sem ragozható.
 

   szám      személy  
   Sg.     1. (minä)
2. (sinä) ala
3. (hän) al-g-ha
   Plur. 1. (mö) al-ga-m
2. (tö) al-ga-t
3. (hö) al-g-ha

A tagadott vagy tiltott jelentés igéjének a toldaléktalan 1-es töve kapcsolódik a szerkezetbe.  

szám személy tagadás   tiltás
   Sg.
  
1. (minä) en luge ’nem olvasok’
2. (sinä) ed luge ’nem olvasol’ ala luge ’ne olvassál’
3. (hän) ei luge ’nem olvas’ algha luge ’ne olvasson’
   Plur. 1. (mö) em luge ’nem olvasunk’ algam luge ’ne olvassunk’
2. (tö) et luge ’nem olvastok’ algat luge ’ne olvassatok’
3. (hö) ei luge ’nem olvasnak’ algha luge ’ne olvassanak’

Az összetett igealakok

Az összetett igei szerkezetben a ragozott ige a segédigei szerepet betöltő létige, ehhez kapcsolódik a befejezett melléknévi igenév, amelynek alakja számban igazodik.

 szám személy befejezett múlt régmúlt
 Sg. 1. (minä) olen luge-nu olin luge-nu
2. (sinä) oled luge-nu olid luge-nu
3. (hän) om luge-nu oli luge-nu
 Plur. 1. (mö) olem luge-nud olim luge-nud
2. (tö) olet luge-nud olit luge-nud
3. (hö) oma luge-nud oliba luge-nud

 
Ugyanennek analógiájára ragozható a feltételes módú összetett múlt idő.

   szám személy összetett múlt idő
   Sg. 1. (minä) ol-iži-n luge-nu ’olvastam volna’
2. (sinä) ol-iži-d luge-nu ’olvastál volna’
3. (hän) ol-iži-b luge-nu ’olvasott volna’
   Plur. 1. (mö) ol-iži-m luge-nud ’olvastunk volna’
2. (tö) ol-iži-t luge-nud ’olvastatok volna’
3. (hö) ol-iži-ba luge-nud ’olvastak volna’

Továbbá értelemszerűen valósul meg az összetett szerkezetek tagadása is. A szerkezeten belül a tagadás a létigéhez kapcsolódik.

   szám személy összetett múlt idő
   Sg.    1. (minä) en ole luge-nu
   2. (sinä) ed ole luge-nu
   3. (hän) ei ole luge-nu
   Plur.    1. (mö) em ole luge-nud
   2. (tö) et ole luge-nud
   3. (hö) ei ole luge-nud

Az igenevek

A vepsze nyelvben az igéknek főnévi és melléknévi igeneveik vannak. A magyar határozói igeneveknek megfelelő jelentéstartalmakat a vepsze az előbbiek ragozásával alakítja ki.
A vepsze nyelvben több közeli rokonához hasonlóan kétféle főnévi igenév használatos. Az igeragozásnál mindig kiinduló alapnak tekintett -ta, -da (igen ritkán -tä, -dä) képzős alak felel meg leginkább a magyar nyelvben is létező infinitivusnak. A -t- mássalhangzós alak főleg a mássalhangzóra végződő alaptövekhez kapcsolódik, a -d- mássalhangzós alak pedig a magánhangzóra végződő alaptövekhez.
Ez az infinitivus gyakran társul óhajt, akarást, képességet, törekvést stb. jelentő ragozott igékhez mondatbeli tárgyként.
Az előzőeknek megfelelően a klasszikus infinitivus alakja az alábbi:
kac-ta ’néz-ni’
küzu-da ’kérdez-ni’
näp-tä ’csíp-ni’
 
A visszaható igék esetében ez természetesen az -s hanggal bővül:
išt-tas ’leül-ni’
azota-das ’megáll-ni’
 
Létezik a vepsze nyelvben egy második infinitivus, amely többféle esetben a főnév módjára ragozható, ez a -ma képzős alak. Ennek a magyarra leginkább mellékmondattal vagy más típusú (melléknévi vagy határozói) igenévvel fordítható főnévi igenévnek az alakja:
ost-ta ’vásárol-ni’ Š ost-ma Š pl. illativusban:
Hän töndub ost-ma-ha sömäd. ’Elindul, hogy élelmet vásároljon.
 
A melléknévi igeneveknek két fajtája van a vepszében, folyamatos és befejezett melléknévi igenév.
A vepsze folyamatos melléknévi igenév gyakorlatilag megfelel a magyar -ó,-ő képzős jelen idejű melléknévi igenévnek, és a nyelvi rendszeren belüli szerepe is nagyon hasonló azéhoz. A vepsze folyamatos melléknévi igenév képzője: -i. Az általa létrejött új szó névszóként ragozható: -i (-jan, -jid) típusúként. A képző a 2-es ragozási tőre tapad.
Számos folyamatos melléknévi igenév – gyakorlatilag új jelentéstartalommal – főnevesült. A magyarhoz hasonlóan így keletkeztek foglalkozást vagy státuszt jelentő szavak. Ezek aránya a vepszében jóval nagyobb, mint a magyarban. Például:

főnévi igenév magyar jelentés toldalékolandó igető + képző magyar jelentés
čap-ta ’kivág’ čapa-i ’favágó’
ec-ta ’kutat’ eci-i ’nyomozó’
elä-da ’él’ elä-i ’lakó’
hos-ta ’dörzsöl’ hosi-i ’masszőr’
kai-da ’ás’ kaiva-i ’bányász’
keit-ta ’főz’ keitä-i ’szakács’
kudo-da ’sző’ kudo-i ’takács’
ombel-ta ’varr’ ombeli-i ’szabó’
rik-ta ’megöl’ riko-i ’gyilkos’
sudi-da ’elítél’ sudi-i ’bíró’
surmi-ta ’kivégez’ surmiči-i ’hóhér’
tari-ta ’ajánl’ tariči-i ’pincér’
todišta-da ’bizonyít’      todišta-i ’tanú’

 
A befejezett melléknévi igenévnek két válfaja is van: létezik egy aktív igenemű melléknévi igenév, illetve van egy passzív igenemű is.
Előbbinek a képzője vagy a főnévi igenév –ta (-tä) toldalékának helyébe lépő -tud toldalék, vagy a főnévi igenév -da (-dä) toldalékának helyébe lépő -dud toldalék. Ez az aktív igenemű melléknévi igenévtípus ragozhatatlan, többnek a jelentéstartalma már végleges melléknevesülést is mutat. Például:

főnévi igenév magyar jelentés toldalékolandó igető + képző magyar jelentés
jauh-ta ’megőröl’ jauh-tud ’őrölt’
kehitoit-ta ’kifejleszt’ kehitoit-tud ’fejlett’
täut-ta ’megtölt’ täut-tud ’telített’
vahvištoit-ta ’lefoglal’ vahvištoit-tud ’foglalt’

 
A passzív igenemű befejezett melléknévi igenevet ugyancsak a főnévi igenévi alak tövéből képzik, és itt mind a -ta(-tä), mind a -da(-dä) toldalék helyébe a -nu toldalék lép. A passzív igenemű melléknévi igeneveknek egy további sajátos altípusa a visszaható igékből képződik. Ilyenkor  a képző -nus lesz
Ez a passzív igenemű melléknévi igenévtípus a névszók módjára ragozható.
                       
luge-da ’olvas-ni’ Š luge-nu Š pl. inessivusban:
luge-nu-s kirja-s ’az elolvasott könyvben’