E

eci|i (-jan, -joid) fn – nyomozó
ecind (-an, -oid) fn – kutatás; fateran ~ házkutatás
ec|ta (-ib, -i) ige – kutat, átkutat, felkutat
edaha|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – távoli, messzi; ~ine heimolaine távoli rokon, ~ižes pohjoižes a messzi északon
edah||aja|i (-jan, -jid) fn – kamionos, kamionsofőr
edahaks hsz – messze, messzire, távolra, távolba ◊ Käbu kuzespäi edahaks ei lankte. Az alma nem esik messze a fájától. (A toboz nem esik messze a fenyőtől.)
edahaks||nägi|i (-jan, -jid) fn,mn – távollátó
edahan hsz – messze, távol
edahanpäi hsz – távolból, távolról, messziről
edahu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. távol, messzeség – 2. távolság (szakasz)
edehe I. hsz – előre
edehe II. (gen) nu – vmi elé
edehko (part) prep – nem sokkal vmi előtt; ~ kezad nem sokkal nyár előtt, ~ tulendad nem sokkal a megérkezés előtt
edel I. hsz – azelőtt, régebben
edel II. (part) prep – előtt (idő); ~ longid ebéd előtt, ~ pühäd ünnepek előtt
edel||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 1. idő előtti, korai; ~ine surm korai halál – 2. időközi; ~ižed valičused időközi választások
edeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – egykori, korábbi, régebbi, előző
edelpäi hsz – előzetesen
edelta|i (-jan, -jid) fn – előd, előfutár
edemba hsz – távolabb, messzebb, előrébb
edenoi (-n, -d) fn – csiga (állat)
edes I. hsz – elöl
edes II. (gen) nu – előtt (hely); pertin ~ a ház előtt
edespäi I. hsz – előről
edespäi II. (gen) nu – vmi, vki elől
edespäi||kacund (-an) fn – elölnézet
edes||tagas hsz – oda-vissza, ide-oda; jokseta ~ szaladgál ide-oda
edes||tagu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – visszaható (nyelvtan)
ede|ta (-neb, -ni) ige – távolodik
edu|z (-sen, -st) fn – 1. az eleje vminek – 2. előny
effektivi|ne (-žen, -št, -žid) mn – effektív
efir (-an, -oid) fn – éter
Egip|et (-tan) fn – Egyiptom
egiptala|ine (-ižen, -št, -ižid) fn,mn – egyiptomi
eglai hsz – tegnap; tämbei i ~ tegnap és ma
egla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – tegnapi
egoizm (-an) fn – egoizmus, önzés
eht (-an, -oid) fn – est, este; varastada ~hasai estig vár
ehtal hsz – este, estidőn; möha ~ késő este, későn este
ehtali|ne (-žen, -št, -žid) mn – esti, esteli
ehtat|ada (-ab, -i) ige – átkel; ~ada venehel csónakkal átkel
ehtat|adas (-ase, -ihe) vh ige – átkel; ~adas päliči joges átkel a folyón
ehtati|m (-men, -nt, -mid) fn – komp
ehtatuz||sij|a (-an, -oid) fn – rév, kompátkelőhely
eht||bok (-an, -id) fn – délnyugat
ehtkoli|ne (-žen, -št, -žid) fn – vecsernye, vespera, esti ájtatosság
eht||long (-in, -id) fn – vacsora; jäda ~ile vacsorára marad
eht||longi|ta (-čeb, -či) ige – vacsorázik
ehtmato|i (-man, -nt, -mid) mn – nyers, éretlen
ehtoidme hsz – esténként
eht|ta (-ib, -i) ige – 1. elér vmilyen eredményt – 2. elérkezik – 3. beérik, megérik
ehttu|da (-b, -i) ige – esteledik, sötétedik
ei (en, ed, ei, em, et, ei) segédige – nem; ~ olda nincs, ~ racta sajnál, szán, ~ sa nem szabad, ~ voi nem lehet
eifori|i (-jan) fn – eufória
ekolog (-an, -oid) fn – ökológus
ekologi|i (-jan) fn – ökológia
ekologi|ne (-žen, -št, -žid) mn – ökológiai
ekonomik (-an) fn – ökonómia, gazdaságtan, közgazdaságtan
ekonomi|ne (-žen, -št, -žid) mn – gazdasági, közgazdasági
ekspedici|i (-jan, -joid) fn – expedíció
ekspozici|i (-jan, -joid) fn – expozíció (irodalom)
ekzamen (-an, -oid) fn – vizsga
ekzamenoiči|i (-jan, -joid) fn – vizsgáztató
ekzamenui|da (-b, -) ige – vizsgáztat
ekzoti|ne (-žen, -št, -žid) mn – egzotikus
ekvator (-an) fn – Egyenlítő
ekvatoriali|ne (-žen, -št, -žid) mn – egyenlítői; ~ne iľmišt egyenlítői éghajlat
elektro||kalu (-n, -id) fn – elektrokészülék
elektro||lämbiti|m (-men, -nt, -mid) fn – elektromos hősugárzó
elektro||radnik (-an, -oid) fn – elektrotechnikus, elektroműszerész
elektro||reng|az (-han, -ast, -hid) fn – villanytűzhely
elektro||verk (-on, -oid) fn – elektromos hálózat
elektro||väg|i (-en) fn – elektromosság, áram, villamosság, villany
eľgendamato|i (-man, -nt, -mid) mn – érthetetlen
eľgendand (-an) fn – 1. megértése vminek – 2. felfogás
eľgendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. megértése vminek; kesknäine ~z kölcsönös megértés – 2. felfogás
eľge|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. ért, megért; ~ta lodu érti a beszédet, minä en ~nda nem értem – 2. felfog
eľgeto|i (-man, -nt, -mid) mn – korlátolt, bárgyú, együgyű, ostoba
eľgetomu|z’ (-den, -t) fn – korlátoltság, bárgyúság, együgyűség, ostobaság
eliksir (-an, -oid) fn – elixír
elimišt (-on, -oid) fn – szervezet (élő); ristitun ~ emberi szervezet
elo (-n) fn – 1. élet, életforma; nügüdläine ~ jelenkori élet  ◊ Elo meleta kuti puzu reigunke. Az élet értelem nélkül olyan, mint a lyukas kosár. – 2. jólét
eloka|z (-han, -st, -hid) mn – gazdag, vagyonos, módos, jómódú
elo||ku (-n, -id) fn – augusztus (a bőség hava)
elomišt (-on) fn – 1. vagyon – 2. gazdagság
elomu|z (-sen, -st, -sid) fn – életjelenség
elon||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – élethossziglani, életfogytiglani
elon||aigaks hsz – élethossziglan, életfogytiglan
elon||navedind (-an) fn – életszeretet
elon||olend (-an, -oid) fn – életfeltétel
elon||vero (-n) fn – élet, életmód; vepsän rahvahan ~ a vepsze nép élete, vepsze népi élet
elo||oz|a (-an, -id) fn – sors, végzet; jüged ~a nehéz sors
elo||rad (-on, -oid) fn – foglalkozás, hivatás, pálya; ~on valičend pályaválasztás
elo||starin (-an, -oid) fn – önéletírás, önéletrajz
elo||starin||ted|od (-oid) Plur. fn – önéletrajzi adatok
elot|ada (-ab, -i) ige – feléleszt, megelevenít, felélénkít
eloto|i (-man, -nt, -mid) mn – élettelen; ~ hibj élettelen test
elo||toimišt (-on) fn – élettevékenység
elotomašti hsz – élettelenül
elotu|z (-sen, -st, -sid) fn – feléledés, felelevenedés, felélénkülés; londusen ~z a természet feléledése
eläb (-an, -id) mn – 1. élő; ~ olii élőlény – 2. élénk, eleven, életteli; ~ irdlikund élénk utcai forgalom – 3. életképes
eläbzoita|i (-jan, -jid) mn – élénkítő, felélénkítő, üdítő, felüdítő
eläbzoit|ta (-ab, -i) ige – feléleszt, megelevenít, felélénkít
eläbzu|da (-b, -i) ige – feltámad, feléled, magához tér
el|äda (-äb, -i) ige – 1. él; ~äda kožmuses békében él, nyugalomban él, ~äda levedas nagy lábon él, verhal niškal ~äda idegenek nyakán él – 2. vhogyan megy a sora; hüvä ~äda jól megy sora – 3. lakik
elä|i (-jan, -jid) fn – lakó, lakos; pertin ~jad a ház lakói, lidnan ~i városi lakos, városlakó, igähižed ~jad őslakosok
elä|jad (-jid) Plur. fn – lakosság
elämato|i (-man, -nt, -mid) mn – 1. élettelen, halott, holt; ~i tazan-gišt holt vidék – 2. lakatlan, kihalt; ~i perť lakatlan ház
elämi|ne (-žen, -št) fn – 1. élet, életforma; holetoi ~ne szabad élet – 2. életvitel, életminőség
eländ||sij|a (-an, -oid) fn – lakóhely, lakhely
eländ||taho (-n, -id) fn – lakóhely, lakhely
elät|ada (-ab, -i) ige – eltart; ~ada sur’t kanzad nagy családot tart el
elätoit|ta (-ab, -i) ige – benépesít
ema|ľ (-lin) fn – zománc
emigraci|i (-jan) fn – emigráció
emigrant (-an, -oid) fn – emigráns
emigrirui|da (-b, -) ige – emigrál
emindam (-an, -id) fn – mostohaanya
emäg (-an, -id) fn – háziasszony, gazdasszony
emägoičend (-an) fn – házvezetés, gazdálkodás
emägoi|ta (-čeb, -či) ige – háziasszonykodik, gazdálkodik
emä||händika|z (-han, -st, -hid) fn – nőstényfarkas
emä||kond|i (-jan, -jid) fn – nősténymedve
enamb szn – több
enambišt (-on, -oid) fn – többség
enambištu|da (-b, -i) ige – többségben van
enambu|z (-sen, -st, -sid) fn – többség; absolutine ~z abszolút többség
ende hsz – azelőtt
end||egla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – tegnapelőtti
end||eglašt hsz – tegnapelőtt
end||elä|i (-jan, -jid) fn – őslakó, őslakos
ende||mulo|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – tavalyelőtti
ende||vanh (-an, -oid) mn – ősi, ősrégi; ~ad aigad ősi idők
endišt|ada (-ab, -i) ige – restaurál, helyreállít, felújít; ~ada jumalankodid templomot restaurál
endišta|i (-jan, -jid) fn – restaurátor
endištami|ne (-žen, -št) fn – restauráció
endust|ada (-ab, -i) ige – előre jelez, prognosztizál, megjósol
endustamato|i (-man, -nt, -mid) mn – előreláthatatlan, előre nem látható
endustu|z (-sen, -st, -sid) fn – előrejelzés, prognózis, jóslás
energetik (-an) fn – energetika
energi|i (-jan) fn – energia
energi|ne (-žen, -št, -žid) mn – energikus
en|zne (-ččen, -dišt, -ččid) mn – egykori, hajdani; ~ččed ühtklassnikad hajdani osztálytársak
episkop (-an, -id) fn – püspök
epos (-an, -id) fn – eposz
erašti hsz – néha, olykor, olykor-olykor
era|z (-sen, -st, -sid) nm – bizonyos, egy valamely, egyes
eraz||znamasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – más jelentésű, eltérő jelentésű; ~žed sanad eltérő jelentésű szavak
erazvui|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) mn – különös, különleges, sajátos, sajátságos
eriču|z (-sen, -st, -sid) fn – sajátság, sajátosság
erigandu|z (-sen, -st, -sid) fn – válás, elválás
eriga|ta (-ndeb, -nzi) ige – 1. kiválasztódik, elkülönül – 2. elválik (családjog)
erigoičend (-an, -oid) fn – kiválasztódás, elkülönülés
erigoiču|z (-sen, -st, -sid) fn – sajátosság, különlegesség; kelen ~sed nyelvi sajátosságok
erigoitand (-an, -oid) fn – szétválasztás
erigoitmato|i (-man, -nt, -mid) mn – szétválaszthatatlan; ~i sebranikad szétválaszthatatlan barátok
erigoit|ta (-ab, -i) ige – 1. kiválaszt – 2. leválaszt, elválaszt, szétválaszt, elkülönít, elszigetel
erigoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. elszigetelés, elkülönítés – 2. válás (családjog)
erigoituz||honu|z (-sen, -st, -sid) fn – elkülönítő (helyiség)
erila|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – eltérő
erili|ne (-žen, -št, -žid) mn – sajátos, különös, különleges
eri|ne (-žen, -št, -žid) mn – külön, különös, különleges
erin|eda (-eb, -i) ige – különbözik
eri||oiktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – privilégium, előjog, kiváltság
eri||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn – sokoldalú; ~žed tedod sokoldalú ismeretek
erišt (-on, -oid) fn – részleg, osztály, tagozat, fiók (szervezeti egység)
erišt|ada (-ab, -i) ige – elkülönít, elszigetel
erišt|adas (-ase, -ihe) vh ige – elszigetelődik
erištel|da (-eb, -i) ige – megkülönböztet
eriži hsz – külön, külön-külön
eriž||per|ť (-tin) fn – villa (épület)
eri||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – sokféle, változatos
eritel|da (-eb, -i) ige – megkülönböztet, különbséget tesz
ero (-n, -id) fn – különbség, különbözet; sured ~d nagy különbségek
erot|ada (-ab, -i) ige – megkülönböztet
erotand (-an, -oid) fn – hangsúly, kiemelés
erudici|i (-jan) fn – műveltség, képzettség, tájékozottság
eskai msz – sőt
eskiz (-an, -oid) fn – skicc, vázlat
estafet (-an, -oid) fn – staféta, váltófutás
estet (-an, -oid) fn – esztéta
esteti|ne (-žen, -št, -žid) mn – esztétikus
estila|ine (-ižen, -št, -ižid) fn,mn – észt
Estonia (-n) fn – Észtország
ezi||holitu|z (-sen, -st) fn – elővigyázatosság, megelőzés
ezi||honu|z (-sen, -st, -sid) fn – előszoba
ezi||jouk (-un, -uid) fn – előőrs
ezikoi|da (-čeb, -či) ige – vezet, élen jár
ezi||kuv|a (-an, -id) fn – példakép, mintakép
ezil hsz – előről, vminek az elejéről
ezile hsz – előre (idő)
ezi||lidn (-an, -oid) fn – előváros, külváros
ezi||maks (-un, -uid) fn – (fizetési) előleg
ezi|ne (-žen, -št, -žid) mn – elülső
ezin|eda (-eb, -i) ige – előlép, kilép vkik elé
ezinenas hsz – az elején, legelöl
ezinik (-an, -oid) fn – vezető
ezi||nim|i (-en, -id) fn – előnév, keresztnév
ezi||olo (-n, -id) fn – előfeltétel
ezi||paik (-an, -oid) fn – kötény; panda ~ päle kötényt köt
ezi||pakiče|z (-sen, -st, -sid) fn – előfizetés; polen voden ~z féléves előfizetés, lehtesen ~z újságelőfizetés
ezi||paki|ta (-čeb, -či) ige – előfizet
ezi||pauk (-an, -oid) fn – előleg
ezi||san|a (-an, -oid) fn – elöljáró(szó)
ezi||san|ad (-oid) Plur. fn – bevezetés
ezišt|ada (-ab, -i) ige – elébevág, megelőz
ezi||zal (-an, -oid) fn – előcsarnok
ezit|ada (-ab, -i) ige – 1. bemutat vkit – 2. bemutat (színház) – 3. előz, megelőz
ezita|i (-jan, -jid) fn – képviselő, küldött, követ
ezitai||kund (-an, -id) fn – küldöttség, delegáció, követség
ezitami|ne (-žen, -št, -žid) mn – előterjesztés, felterjesztés
ezi||tan|az (-han, -ast, -hid) fn – udvar
ezitand (-an, -oid) fn – előzés; ~ om keľtüd tilos az előzés
ezi||tat (-an, -oid) fn – ős, előd
ezitu|z (-sen, -st, -sid) fn – jelentés, beszámoló
ezmäi hsz – kezdetben, először, előbb, eleinte ◊ Ezmäi rad, eskai vänd! Előbb a munka, azután a játék!
ezmä|ine (-ižen, -št, -ižid) szn – első; ~ižen kerdan első ízben, ~ižel lehtpolel az első oldalon, ~ine žir első szint, ~ine urok első óra, vilukun ~ižen päivän január elseje
ezmäižikš hsz – elsőre, először
ezmäks hsz – először (felsorolás)
ezmärg (-en, -id) fn – hétfő
ezmärgen hsz – hétfőn
etap (-an, -id) fn – etap
etimologi|ne (-žen, -št, -žid) mn – etimológiai, szófejtő; ~ne vajehnik etimológiai szótár
etni|ne (-žen, -št, -žid) mn – etnikai
etnograf (-an, -id) fn – etnográfus, néprajzkutató
etnografi|i (-jan) fn – etnográfia, néprajz
etnografi|ne (-žen, -št, -žid) mn – etnográfiai, néprajzi; ~ne muzei néprajzi múzeum
evakoi|ta (-čeb, -či) ige – evakuál
evangeli|i (-jan, -joid) fn – evangélium
evoľuci|i (-jan) fn – evolúció
evrejala|ine (-ižen, -št, -ižid) fn,mn – zsidó, izraelita
evro (-n, -id) fn – euró
Evropa (-n) fn – Európa
evropala|ine (-ižen, -št, -ižid) fn, mn – európai