K

ka ksz – 1. de – 2. hanem
ka msz – 1. igen – 2. csakugyan – 3. valóban – 4. nos
kabaht|ada (-ab, -i) ige – felugrik, felpattan, felszökken; ~ada sijalpäi felugrik a helyéről
kabal (-on, -oid) fn – pelenka
kabaloi|ta (-čeb, -či) ige – pelenkáz, bepelenkáz
kabardu|z (-sen, -st, -sid) fn – ölelés
kabi|ta (-čeb, -či) ige – töröl, kitöröl, eltöröl
kabj (-an, -oid) fn – pata; ajada kahthe ~aha galoppozik (ló)
kabluk (-an, -oid) fn – cipősarok; kävuda korktoil ~oil magassarkúban jár
kabur|ta (-dab, -zi) ige – ölel, átölel, megölel; ~ta kaglas átöleli a nyakát
kacau|ta (-dab, -zi) ige – ránéz, pillant, rápillant, tekint, rátekint; ~ta käredas mérgesen néz rá, ~ta peitoiči titokban rápillant
kaceg (-en, -id) fn – 1. pillantás, tekintet; kingitada ~ hänehe pillantást vet rá – 2. nézet
kacel|ta (-dab, -zi) ige – figyel
kacel|tas (-dase, -zihe) vh ige – 1. nézegeti magát – 2. szétnéz, körülnéz
kacmi|ne (-žen, -št, -žid) fn – figyelő, szemle
kacmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. nézet, látásmód – 2. szemlélet
kac|ta (-ub, -ui) ige – 1. néz, megnéz, figyel – 2. vmire néz; ~ta järvehe tóra néz ◊ Kacub kuti oinaz udhe verajaha. Néz, mint borjú az új kapura. (Néz, mint bárány az új kapura.) – 3. felügyel, vigyáz vkire, vmire; ~ta last gyerekre felügyel
kacuht|ada (-ab, -i) ige – ránéz, pillant, rápillant, tekint, rátekint; ~a minuhu! nézz rám!
kacu|i (-jan, -jid) fn – 1. néző – 2. dajka, dada, bébiszitter
kacui||jouk (-un, -uid) fn – nézőközönség
kacund (-an, -oid) fn – 1. nézet, látásmód, szemlélet – 2. figyelő, szemle; lugendlehtesen ~ lapszemle – 3. figyelem, felügyelet
kacund||zal (-an, -oid) fn – nézőtér
kačk (-un) fn – 1. füst – 2. gőz
kačkust|ada (-ab, -i) ige – 1. füstöl, füstölög – 2. gőzöl, gőzölög
kadag (-en, -id) fn – boróka(fenyő)
kadeh (-en, -t, -id) fn – irigység, irigykedés
kadeheka|z (-han, -st, -hid) mn – irigy
kadehti|da (-b, -) ige – irigykedik
kado|da (-b, -i) ige – 1. eltűnik, elveszik; ~da kuna-se akárhova eltűnik – 2. elrejtőzik, elbújik ◊ Kadoi kuti kala vedhe. Úgy elbújt, mint hal a vízben.
kadot|ada (-ab, -i) ige – veszít, elveszít, veszt, elveszt
kadotu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. veszteség; sured ~sed nagy veszteségek – 2. vesztés, elvesztés; muš-ton ~z emlékezetvesztés, radon-tegomahton ~z munkaképesség elvesztése
kadr (-an, -oid) fn – képkocka
kafe (-n) fn – kávéház
kafedr (-an, -oid) fn – tanszék
kagl (-an, -oid) fn – nyak
kagl||čomite|z (-sen, -st, -sid) fn – nyakék
kagl||paik (-an, -oid) fn – sál
kagl||rengha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – gallér
kaglu|sed (-sid) Plur. fn – nyaklánc
kaglu|z (-sen, -st, -sid) fn – gallér
kagr (-an) fn – zab
kagrasi|ne (-žen, -št, -žid) mn – zabból készült, zab-; ~ne surin zabkása
kagr||jüv|ä (-än, -id) fn – zabszem
kagr||lapošte|sed (-sid) Plur. fn – zabpehely
kagr||pudr (-an, -oid) fn – zabkása
kahaida|i (-jan, -jid) mn – rekedt
kahai|ta (-dab, -ži) ige – rekedten beszél
kahes|a (-an, -id) szn – nyolc
kahesaks hsz – nyolcadszor
kahesa||kümn|e (kahesankümnen) szn – nyolcvan
kahesan|z’ (-den, -t, -zid) szn – nyolcadik; ~des klassas nyolcadik osztályban
kahesa||tošt||kümne (kahesantoštkümnen) szn – tizennyolc
kahnak (-an, -id) mn – száraz, szikkadt; ~ leib száraz kenyér
kahndu|da (-b, -i) ige – kiszikkad, kiszárad
kahted hsz – kétszer, kettőször
kahtel|da (-eb, -i) ige – kétségbe von
kahtel|das (-dase, -zihe) vh ige – kétkedik, kételkedik
kahteldu|z (-sen, -st, -sid) fn – kétség, kételkedés, kétely
kahten hsz – kettesben, ketten; ištta ~ kettesben ülnek, ~ kesken ketten együtt
kahten||pagin (-an, -oid) fn – párbeszéd
kahtenz’||kümnenz’ (kahtendenkümnenden, kahtentkümnent) szn – huszadik; kahtendelkümnendel voz’sadal a huszadik században
kahtenz’||sadanz’ (kahtendensadanden, kahtentsadant) szn – kétszázadik, kettőszázadik
kahtenz’||tošt||kümnenz’ (kahtendentoštkümnenden, kahtenttoštkümnent) szn – tizenkettedik
kahten||tor|a (-an, -id) fn – párbaj, párviadal
kahte||vuiččikš hsz – kétszeresen
kahte||vui|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) mn – dupla, kétszeres, kettőzött
kahthe||jagami|ne (-žen, -št, -žid) fn – kettéosztódás; hengen ~ne tudathasadás
kahtišti hsz – kétszer, kettőször
kaičend (-an) fn – 1. megőrzés, megóvás – 2. megtakarítás
kaičend||kass (-an, -oid) fn – takarékpénztár
kaiče|z (-sen, -st) fn – védelem; londusen ~z természetvédelem, tervhuden ~z egészségvédelem
kaiči|i I. (-jan, -joid) fn – 1. védője vminek, vkinek – 2. hátvéd – 3. megmentő – 4. mentős
kaiči|i II. (-jan, -joid) mn – takarékos
kaiči|m (-men, -nt, -mid) fn – tartály
kaič||pu|d (-id) Plur. fn – korlát, karfa; pidelte ~iš! kapaszkodj a karfába! pordhiden ~d lépcsőkorlát
kaičuseta hsz – óvatlanul, elővigyázatlanul
kaiču|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. óvatosság, elővigyázatosság; ozutada ~ óvatosságot tanúsít – 2. mentés, megmentés – 3. takarékosság
kaičuz||maks (-un, -uid) fn – biztosítás (pénzügy); avton ~ gépjárműbiztosítás
kaičuz||maksand (-an, -oid) fn – biztosítás (pénzügy); kodielomišton ~ háztartási vagyonbiztosítás
kaičuz||paid (-an, -oid) fn – mentőmellény
kaičuz||sebr (-an, -oid) fn – mentőszolgálat
kaičuz||sij|a (-an, -oid) fn – 1. menedék, menhely – 2. óvóhely
kaičuz||veneh (-en, -t, -id) fn – mentőcsónak
kaid (-an, -oid) mn – 1. szűk, szoros – 2. keskeny; ~ kujo keskeny utca
kai|da (-vab, -voi) ige – ás, kiás, felás; ~da kaiv kutat ás, ~da kop gödröt kiás, ~da mad földet felás, ~da maha földbe ás
kai|das (-vase, -voihe) vh ige – 1. vájkál, turkál – 2. eltemetkezik
kaide|ta (-neb, -ni) ige – összefut, összefolyik
kaid||nena|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – hegyesorrú; ~ižed sapkad hegyesorrú csizma
kaidu|z’ (-den, -t) fn – szoros (földrajz)
kaik (-en, -id) szn – 1. egész – 2. minden; ~ed hüväd! minden jót! ~ om hüvä minden rendben (van), ~en päivän mindennap ◊ Ei kaik ole kuld, mi kuštab. Nem minden arany, ami fénylik. – 3. összes
kaiked hsz – összesen, mindösszesen
kaiken hsz – mindig, állandóan, folyton, folyvást ◊ Laškale kaiken huba sä. Naplopónak mindig rossz az idő.
kaiken||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – állandó
kaikenla|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – minden, minden egyes
kaiken||mahta|i (-jan, -jid) mn – mindenható
kaiken||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn – részletes; ~ ne tarkastelend részletes vizsgálat
kaiken-se msz – mindegy
kaikiš msz – leg- (a melléknév felsőfokának előtagja); ~ paremb legszebb
kaikjal hsz – mindenütt, mindenhol
kaikjale hsz – mindenhova, mindenhová, mindenüvé
kaikjalpäi hsz – mindenhonnan, mindenünnen
kaik-se ksz – mégis
kai|kta (-gub, -gui) ige – dől, eldől, kidől
kaiktäna hsz – mindenütt, mindenhol
kaikuten hsz – mindenképpen
kaiku|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) szn – minden, minden egyes
kaim|ata (-dab, -zi) ige – kísér, elkísér; ~ata kodihesai hazakísér
kaim|ol (-lon, -loid) fn – hónalj; kantta ~los hóna alatt visz, panda ~loho hóna alá tesz
kai|ta (-čeb, -či) ige – 1. tart, megtart – 2. őriz, megőriz – 3. óv, megóv, véd, megvéd; ~ta kožmust megvédi a békét, ~ta londust védi a természetet, ~ta maman keľt védi az anyanyelvet, ~ta tervhut védi az egészséget – 4. ment, megment – 5. megtakarít
kai|tas (-čese, -čihe) vh ige – 1. óvakodik vkitől, vmitől – 2. védekezik vki ellen, vmi ellen
kaiv (-on, -oid) fn – kút; kaida ~ kutat ás, ~on kaivamine kútásás, sada vet ~ospäi vizet mer a kútból, kirbotada vädr ~ho vödröt ereszt a kútba
kaiva|i (-jan, -jid) fn – bányász
kaivand (-an) fn – ásás, kiásás; kartohkoiden ~ a burgonya felszedése
kaivand||mašin (-an, -oid) fn – markológép
kaivanik (-an, -oid) fn – bányász
kaivu|z (-sen, -st, -sid) fn – bánya
kajag (-an, -id) fn – sirály
kajaht|ada (-ab, -i) ige – terjed, szétterjed
kajostu|da (-b, -i) ige – 1. tisztul, kitisztul – 2. derül, kiderül – 3. világosodik, kivilágosodik
kajo|z (-sen, -st, -sid) mn – 1. tiszta – 2. derült – 3. világos
kakač (-un, -uid) fn – búvármadár
kakastu|da (-b, -i) ige – fuldoklik, fulladozik, megfullad
kakat|ada (-ab, -i) ige – kotkodál, kotkodácsol
kakatand (-an, -oid) fn – kotkodálás, kotkodácsolás
ka|ks’ (-hten, -ht, -ksid) szn – kettő, két; ~ks’ kerdad ~ks’ lin-neb neľľ kétszer kettő az négy, ~htel kädel két kézzel
kaks’haz hsz – ketté, kétfelé, kettőbe
kaksik (-on, -oid) fn – kettes
kaksit|ada (-ab, -i) ige – megdupláz, megkettőz, megkétszerez
kaks’ja|ižed (-ižid) Plur. fn – ikerpár
kaks’-kahten hsz – négyszemköz(öt)t
kaks’||keli|ne (-žen, -št, -žid) mn – kétnyelvű
kaks’||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 1. kettőzött, dupla – 2. kétszeres, megkétszerezett
kaks’||kezra|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – kétkerekű
kaks’||kümne (kahtenkümnen, kahtkümned) szn – húsz
kaks’||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn – kétértelmű
kaks’||poli|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. kétoldali, kétoldalú, kétolda-las – 2. kétszárnyú (nyílászáró)
kaks’||päivä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – kétnapos
kaks’||sadad (kahtensadan, kahtsadad) szn – kétszáz, kettőszáz
kaks’||sijali|ne (-žen, -št, -žid) mn – kétágyas
kaks’||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – kétszintes
kaks’||tošt||kümne (kahtentoštkümnen, kahttoštkümned) szn – tizenkettő, tizenkét
kaks’||vo|z’ne (-ččen, -ttušt, -ččid) mn – kétéves
kaks’||äni|ne (-žen, -št, -žid) mn – kétszólamú; ~ne pajatand kétszólamú éneklés
kaktus (-an, -id) fn – kaktusz
kal|a (-an, -oid) fn – hal; keitta ~ad halat főz, ~a kokib hüvin jól harap a hal, ongitada ~ad halat (ki)fog, verez ~a friss hal ◊ Kala hapneb päspäi. Fejétől bűzlik a hal. Kadoi kuti kala vedhe. Úgy elbújt, mint hal a vízben. Keletoi kuti kala. Néma, mint a hal.
kalaida|i (-jan, -jid) fn – csavargó
kalai|ta (-dab, -ži) ige – 1. kóborol, kószál – 2. bolyong; ~ta azjoita céltalanul bolyong – 3. csavarog
kala||keito|z (-sen, -st, -sid) fn – halleves
kala||latk (-an, -id) fn – halkocsonya (vepsze népi étel)
kala||le|m’ (-men, -nt, -mid) fn – halleves
kala||maks (-on, -oid) fn – halmáj
kalanik (-an, -oid) fn – halász
kalan||kazvata|i (-jan, -jid) fn – haltenyésztő
kalan||kazvatu|z (-sen, -st) fn – haltenyésztés
kala||parveh (-en, -t, -id) fn – halraj
kala||rod (-an, -id) fn – halszálka
kalat|ada (-ab, -i) ige – halászik
kalata|i (-jan, -jid) fn – halász
kalate|z (-sen, -st) fn – halászat
kalenda|r’ (-rin, -rid) fn – naptár, kalendárium; ~rin mödhe naptár szerint
Kalevala (-n) fn – Kalevala
kalgan (-an) fn – gyömbér
kaľhes hsz – drágán
kaľhu|z’ (-den, -t, -zid) fn – drágaság (áru)
kalin (-an, -oid) fn – labdarózsa
kaľľ (-on, -oid) fn – szikla, szirt
kallištu|da (-b, -i) ige – drágul, megdrágul
kal|liž (-hen, -lišt, -hid) mn – 1. drága – 2. drága, kedves; ~liž sebranik! drága barátom!
kaľľoika|z (-han, -st, -hid) mn – sziklás, szirtes
kaľt (gen) nu – keresztül, át
kalu (-d, -id) fn – 1. dolog, tárgy – 2. eszköz – 3. holmi
kaludim (-an, -id) fn – csukló
kalut|ada (-ab, -i) ige – 1. felszerel – 2. berendez
kalutami|ne (-žen, -št) fn – 1. felszerelés – 2. berendezés
kambak (-on, -oid) mn – szívós
kambaku|z’ (-den, -t) fn – szívósság
kamer (-an, -oid) fn – kamera
kamin||päč (-in, -id) fn – kemence, kandalló
kan|a (-an, -oid) fn – tyúk
kanal (-an, -oid) fn – csatorna
kanan||kod|a (-an, -id) fn – tyúkól
kanan||poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – csibe, kiscsibe, kiscsirke
kanan||pu (-n, -id) fn – tyúkülő
kand (-an, -oid) fn – tő, tönk, tuskó ◊ Koivuižes kandos habašt vezod ei kazva. Nyírfa tövén nyárfahajtás nem nő.
kanda|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – 1. bimbó, rügy – 2. csonk; tohusen ~ine gyertyacsonk
kand|an’ (-man, -ant, -mid) fn – teher; jüged ~an’ nehéz teher, kebn ~an’ könnyű teher
kandate|z (-sen, -st, -sid) fn – tejföl, tejszín
kande|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – magzat, embrió
kandiš|ta (-eb, -i) ige – hord, visz, cipel; ~ta vet vizet hord
kang|az (-han, -ast, -hid) fn – anyag (textil), szövet
kangaz||katu|z (-sen, -st, -sid) fn – sátor
kangaz||kod|a (-an, -id) fn – sátor
kan|ged (-ktan, -ktoid) mn – merev
kansli|i (-jan, -joid) fn – hivatal (intézmény); rata ~jas hivatalban dolgozik
kanz (-an, -oid) fn – család
kanzan||nim|i (-en, -id) fn – családi név
kanznik (-an, -oid) fn – családtag
kanz||praznik (-an, -oid) fn – családi ünnep
kantel|e (-en, -id) fn – kantele (hangszer); soitta ~ele kantelén játszik, kantelézik
kan|tta (-dab, -doi) ige – 1. tart, megtart – 2. bír, kibír, megbír, elbír – 3. elvisel, kiáll
kapitalisti|ne (-žen, -št, -žid) mn – kapitalista, tőkés
kapos (-an, -id) mn – karcsú; ~ naine karcsú nő
kapust (-an, -oid) fn – káposzta; muiged ~ savanyú káposzta, muigotoitta ~ad / solata ~ad káposztát savanyít
kapust||ker|a (-n, -oid) fn – káposztafej
kapust||käreg|ed (-id) Plur. fn – töltött káposzta
kapust||lehte|z (-sed, -st, -sid) fn – káposztalevél
kapust||lipika|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – káposztalepke
kapust||luč (-un, -uid) fn – káposztatorzsa
kapust||pöud (-on, -oid) fn – káposztaföld
kar (-an, -oid) fn – rés, lyuk
kar|a (-an, -oid) fn – öböl
kara|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – odú, üreg, lyuk
kar|be (-pken, -bet, -pkid) fn – zuzmó
karččikš (gen) nu – vminek módjára, -ként; rahvahan ~ emberként, ember módjára
kare (-gen, -t) fn – fodor
karet|ada (-ab, -i) ige – fodrozódik
karg (-un, -uid) fn – tánc
kargai|ta (-dab, -ži) ige – táncol
kar|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. keserű, kesernyés; ~ged haju kesernyés szag, ~ged savu kesernyés füst ◊ Karged tozi om paremb magedad kelastust. A keserű igazság jobb az édes hazugságnál. – 2. keserves
kargnik (-an, -oid) fn – táncos
karg||partn’or (-an, -oid) fn – táncpartner
Karjala (-n) fn – Karjala; ~n Valdkund Karjalai Köztársaság
karjala|ine (-ižen, -št, -ižid) fn,mn – karjalai
karjalaks hsz – karjalaiul; pagišta ~ beszél karjalaiul
karktu|z’ (-den, -t) fn – keserűség (érzelem)
kart (-an, -oid) fn – 1. térkép; mirun ~ világtérkép, saitan ~ helységtérkép – 2. kártya
karta|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – levelezőlap
karthi|ne (-žen, -št, -žid) mn – hasonló, hasonlatos
kartohk (-an, -oid) fn – burgonya, krumpli
kartohk||jauh (-on, -oid) fn – keményítő
kartohk||kop (-an, -id) fn – burgonyaverem, krumpliverem
kartohk||kor|ed (-id) Plur. fn – burgonyahéj, krumplihéj
kartohk||ma (-n, -id) fn – burgonyaföld, krumpliföld
kartohk||pudr (-an, -oid) fn – burgonyapüré, krumplipüré
kartohk||pöud (-on, -oid) fn – burgonyaföld, krumpliföld
kartte (gen) nu – vmihez hasonlóan, vmi módjára
karvaka|z (-han, -st, -hid) mn – szőrös (állat)
kas (-an, -oid) fn – copf
kasar|ta (-dab, -zi) ige – kiirt
kass (-an, -oid) fn – pénztár, kassza
kasset (-an, -oid) fn – kazetta
kast|e (-ken, -et, -kid) fn – harmat
kastel|ta (-eb, -i) ige – öntöz, megöntöz, locsol, meglocsol
kastelu|z (-sen, -st) fn – öntözés, locsolás
kasteluz||kanal (-an, -oid) fn – öntözőcsatorna
kastkeka|z (-han, -st, -hid) mn – harmatos
kast|ta (-ab, -oi) ige – locsol, meglocsol
kast|tas (-ase, -oihe) vh ige – ázik, elázik, megázik; ~tas vihmas ázik az esőben
kastu|da (-b, -i) ige – ázik, elázik, megázik
kastut|ada (-ab, -i) ige – 1. öntöz – 2. párásít
kastutand (-an) fn – 1. öntözés – 2. párásítás
kastuti|m (-men, -nt, -mid) fn – légpárásító (berendezés)
kaša|ľ (-lin, -lid) fn – 1. erszény – 2. szatyor
kazak (-an, -oid) fn – béres, zsellér
kazakoi|ta (-čeb, -či) ige – béreskedik, zsellérkedik
kaz|da (-vab, -voi) ige – nő, felnő, megnő; ~va sureks! nagyra nőj! ◊ Koivuižes kandos habašt vezod ei kazva. Nyírfa tövén nyárfahajtás nem nő.
kazv (-on, -oid) fn – termet
kazvahtoit|ta (-ab, -i) ige – begyógyul
kazvahtu|da (-b, -i) ige – gyógyul, meggyógyul, felgyógyul
kazva|i (-jan, -jid) mn – felnövekvő; ~i sugupoľv a felnövekvő nemzedék
kazvand (-an) fn – növekedés; rahvahan ~ népességnövekedés
kazvanik (-an, -oid) fn – növendék
kazvat|ada (-ab, -i) ige – 1. nevel, felnevel; ~ada lapsed oikti helyesen neveli a gyereket – 2. növeszt; ~ada bard szakállt növeszt – 3. termeszt, tenyészt
kazvata|i (-jan, -jid) fn – nevelő
kazvata|jad (-jid) Plur. fn – szülők
kazvatu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. nevelés; lapsiden ~z gyereknevelés – 2. tenyésztés, termesztés
kazvatuz||tedo (-n, -id) fn – neveléstudomány
kazvišt (-on, -oid) fn – növényzet; aľpine ~ alpesi növényzet, bohat ~ gazdag növényzet
kazvišt||tedo (-n) fn – botanika, növénytan
kazvišt||tedoli|ne (-žen, -št, -žid) mn – botanikus; ~ne puišt botanikus kert
kazvišt||tedo||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – botanikus
kazvmu|z (-sen, -st, -sid) fn – növény
kazvmuz||maiľm (-an) fn – növényvilág, flóra
kazvmuz||sö|i (-jan, -jid) mn – növényevő; ~jad živatad növényevő állatok
kaži (-n, -d) fn – macska ◊ Kažin nagr, a hiren voik. Ami a macskának nevetés, az egérnek viszont sírás.
kažin||poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – kismacska, macskakölyök
kat|elda (-leb, -li) ige – palástol, elpalástol, leplez; ~elda kündlid palástolja a könnyeit, ~elda muhu leplezi a mosolyát
kat|il (-ľan, -ľoid) fn – 1. katlan – 2. üst
katkai|ta (-dab, -ži) ige – 1. eltör, megtör – 2. félbeszakít, megszakít; ~ta sebrastuz megszakítja a barátságot
kat|keta (-teb, -si) ige – törik, eltörik, összetörik, széttörik
katki|m (-men, -nt, -mid) fn – vessző (írásjel)
katkoi|da (-b, -) ige – tör, összetör, eltör, széttör
katk||pird (-an, -oid) fn – törtvonal
kat|ta (-ab, -oi) ige – 1. befed, beborít – 2. betakar – 3. burkol, beburkol – 4. megterít; ~ta sömlaud megteríti az étkezőasztalt
kat|tas (-ase, -oihe) vh ige – takarózik, betakarózik; ~tas villkatusel gyapjútakaróval betakarózik
katusen||päli|ne (-žen, -št, -žid) fn – huzat (burkolat)
katu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. tető, fedél; ~sen al fedél alatt – 2. ernyő – 3. takaró – 4. menedék
kau|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. hűs, hűvös, hideg – 2. rideg, durva; ~ged küzund durva kérdés, ~ktad sanad durva szavak
kaugest|ada (-ab, -i) ige – durvul; ala ~a! ne durvulj!
kauh (-an, -oid) fn – merőkanál, merítőedény
kauktas hsz – durván; vastata ~ durván válaszol
kauktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – durvaság
kaum (-an, -oid) fn – sír; kaida ~ad sírt ás
kaumišt (-on, -oid) fn – temető
kaum||žom (-an, -id) fn – temető
kavag’||negl (-an, -oid) fn – tűlevél
kavag’||pu (-n, -id) fn – tűlevelű fa
kav|i (-en, -id) fn – karó, cövek
kebn (-an, -oid) mn – 1. könnyű; ~ kandan’ könnyű teher – 2. könnyű (átvitt értelemben); ~ küzund könnyű kérdés – 3. könnyed; ~ad haškused könnyed léptek, ~ tulleine könnyed szellő
kebnalaz hsz – könnyen, könnyedén
kebnas hsz – könnyen, könnyedén
kebnašti hsz – könnyen, könnyedén
kebnendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. könnyítés – 2. megkönnyebbülés
kebnenzoit|ta (-ab, -i) ige – könnyít, megkönnyít, megkönnyebbít
kebne|ta I. (-ndab, -nzi) ige – könnyít, megkönnyít, megkönnyebbít; ~ta henged könnyít a lelkén
kebne|ta II. (-neb, -ni) ige – megkönnyebbedik, megkönnyebbül
kebn||meli|ne (-žen, -št, -žid) mn – könnyelmű
kego (-n, -id) fn – 1. rakás, halom – 2. boglya
kegon||panii||lind (-un, -uid) fn – pacsirta
kehe|tte (-ččen, -ttušt, -ččid) fn – térfogat, űrtartalom
kehitoit|ta (-ab, -i) ige – 1. fejleszt, kifejleszt – 2. kifejt; ~ta melentartust érdeklődést fejt ki
kehitoitu|z (-sen, -st) fn – fejlesztés
kehitu|z (-sen, -st) fn – fejlődés
kehker (-an, -id) mn – 1. kerek, köralakú, gömbölyű; ~ čuhu kupola, boltozat, ~ ikun kerek ablak, ~ad saupked gömbölyű zárójelek – 2. kerek (számban); ~ voz’lugu kerek évforduló
kehkerdu|z (-sen, -st, -sid) fn – keringés, forgás, körözés
kehkeroi|ta (-čeb, -či) ige – köröz, kering, forog
kehkerzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. kerekít – 2. elkerekít; ~ta siľmed elkerekíti a szemét
kehker|ta (-dab, -zi) ige – 1. kering, forog – 2. előfordul
kehkeru|z (-sen, -st, -sid) fn – kör, körvonal
kehn (-an) fn – korpa (fejen)
kehrušk (-an, -oid) fn – gombolyag
kehu|da (-b, -i) ige – forr, felforr
kehu|i (-jan, -jid) mn – forrásban levő
kehumi|ne (-žen, -št, -žid) fn – forrás (hőtan), felforrás; ~žen čokim forráspont
kehut|ada (-ab, -i) ige – forral, felforral; ~ada maidod tejet felforral
kehutami|ne (-žen, -št, -žid) fn – forralás, felforralás
kehutoit|ta (-ab, -i) ige – forral, felforral; ~ta vezi vizet felforral
keih|az (-an, -ast, -id) fn – gerely; loda ~ast gerelyt vet
keiti|m (-men, -nt, -mid) fn – tűzhely
keitim||po|ľ (-len, -ľt, -lid) fn – konyha
keit||kirj (-an, -oid) fn – szakácskönyv
keitmi|ne (-žen, -št) fn – főzés
keito|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. leves – 2. főzelék
keit|ta (-äb, -i) ige – főz, megfőz
keitä|i (-jan, -jid) fn – szakács
keitänd||lad (-un, -uid) fn – konyha (készítési mód); vepsläine ~ a vepsze konyha
keks|ad (-oid) Plur. fn – keksz
ke|ľ (-len, -ľt, -lid) fn – 1. nyelv (ízlelőszerv) – 2. nyelv (beszélt); vengrijan ~ľ magyar nyelv, vepsän ~lel vepsze nyelven
keľ||aloveh (-en, -t, -id) fn – nyelvterület
kelast|ada (-ab, -i) ige – hazudik; ala ~a! ne hazudj!
kelasta|i (-jan, -jid) fn,mn – hazug, hazudós
kelastu|z (-sen, -st) fn – hazugság ◊ Karged tozi om paremb magedad kelastust. A keserű igazság jobb az édes hazugságnál.
kel|az (-han, -ast, -hid) fn – hazug, hazudós
keľdänd (-an, -oid) fn – tilalom, tiltás, megtiltás, letiltás, betiltás
keľdänd||san|a (-an, -oid) fn – tagadószó
kelebes (-an, -id) fn – áruló, árulkodó
kelebes|ta (-ib, -i) ige – elárul, árulkodik
keleka|z (-han, -st, -hid) mn – 1. beszédes – 2. fecsegő, locsogó
keleto|i (-man, -nt, -mid) mn – néma; oled-ik ~i? megnémultál? ◊ Keletoi kuti kala. Néma, mint a hal.
kelhi|ne (-žen, -št, -žid) mn – hazug, hazudós
kell (-on, -oid) fn – harang, csengő, csengettyű
kello|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – harangvirág
kelot|ada (-ab, -i) ige – cseng, csenget, csöng, csönget
kelotu|z (-sen, -st) fn – csengés, csöngés
keľ|ta (-däb, -di) ige – 1. tilt, megtilt; ~ta pipkutand megtiltja a dohányzást – 2. letilt, betilt
keľ||tedo (-n, -id) fn – nyelvtudomány, nyelvészet
keľ||tedo||me|z’ (-hen, -st,  -hid) fn – nyelvtudós, nyelvész
ke|n (-nen, -d) nm – 1. ki, kicsoda – 2. aki
kenen nm – 1. kié – 2. akié
ken|g’ (-gän, -gid) fn – cipő; ~iden omblii cipész
kengit|ada (-ab, -i) ige – cipőt felad
kenguru (-n, -id) fn – kenguru
keng|äd (-id) Plur. fn – cipő
kengän||pohj (-an, -id) fn – cipőtalp
kengäta hsz – mezítláb; astta ~ mezítláb jár
kengäto|i (-man, -nt, -mid) mn – mezítlábas
ken|ktas (-giše, -gihe) vh ige – cipőt (fel)vesz
ken-ni (kenen-ni, keda-ni) nm – valaki
ken-se (kenen-se, keda-se) nm – akárki, bárki
ker|a (-an, -oid) fn – 1. gombolyag; kertä nutid ~ale a fonalat felgombolyítja – 2. fej (káposzta, saláta)
kerada|i (-jan, -jid) fn – gyűjtő; himoikaz ~i szenvedélyes gyűjtő
keradami|ne (-žen, -št, -žid) fn – gyűjtés; markoiden ~ne bélyeggyűjtés
keradamišt (-on, -oid) fn – gyűjtemény; jumalaižiden ~ ikongyűjtemény
keradu|sed (-sid) Plur. fn – uzsora
keraduz||mašin (-an, -oid) fn – kombájn
kerande|z (-sen, -st, -sid) fn – dézsa
kera|ta (-dab, -zi) ige – 1. szerez; ~ta meľt ismeretet szerez – 2. gyűjt, összegyűjt, szed, összeszed; ~ta murdoid összeszedi a szemetet, ~ta väged összegyűjti az erejét – 3. beszed vmit; ~ta maksmižid adókat beszed
kera|tas (-dase, -zihe) vh ige – összegyűlik
kerd (-an, -oid) fn – eset, alkalom; ezmäižen ~an első alkalommal, joga ~an minden esetben, völ ~an még egyszer
kerdalaz hsz – egyszeriben
kerdan hsz – egyszer, egykor
keriča|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – szitakötő
keričimišt (-on) fn – borbélyműhely, fodrászüzlet
keri|ta (-čeb, -či) ige – nyír, lenyír, vág, levág; ~ta lambhid birkát nyír, ~ta tukid hajat nyír, hajat vág
keri|tas (-čese, -čihe) vh ige – nyiratkozik, megnyiratkozik
kert (-an, -oid) fn – ciklus
kert|eh (-hen, -eht) fn – hártya
kerteht|ta (-ib, -i) ige – hámlik, lehámlik
kerthu|t (-den, -t) fn – tejszín, tejföl
kert||läžund (-an, -oid) fn – járvány
kert|ta (-äb, -i) ige – 1. csavaroz, becsavar, becsavaroz – 2. gombolyít, felgombolyít – 3. fon, sodor; ~ta norid kötelet fon – 4. elcsavar, elzár; ~ta kran csapot elzár
kert|tas (-äse, -ihe) vh ige – összegabalyodik
kertänd (-an, -oid) fn – 1. csavarozás – 2. fonás, sodrás – 3. elzárás (csap)
kerust|ada (-ab, -i) ige – kiabál
keru|z (-sen, -st, -sid) fn – garat, torok
kesk (-en, -id) fn – közép, közepe vminek
kesk||aig (-an) fn – középkor
kesk||aiga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – középkori
kesked I. hsz – középen
kesked II. (part) prep – közepén vminek; ~ öd az éj közepén
keskel I. hsz – középen
keskel II. (part) prep – közepén vminek; ~ kezad a nyár közepén
keskes (gen, ades) nu – közt, között; pertil ~ házak közt
kesketi hsz – egymás között
keskhe (gen) nu – közé
keskit|ada (-ab, -i) ige – összpontosít; ~ada vald összpontosítja a hatalmat
keskit|adas (-ase, -ihe) vh ige – összpontosul, összpontosítódik
keskitu|z (-sen, -st) fn – összpontosítás
kesk||käzi|ne (-žen, -št, -žid) mn –átlagos, középszerű; ~ne lahjavuz’ átlagos tehetség
keskmä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – középső, közbülső; ~ine poig középső fiú
kesknik (-an, -oid) fn – közbenjáró
kesknä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – kölcsönös; ~ine abu kölcsönös segítség, ~ine eľgenduz kölcsönös megértés
kesk||päiv (-än, -id) fn – dél (idő)
keskpäivän hsz – délben
kesk||rahvahali|ne (-žen, -št, -žid) mn – nemzetközi; ~ne oiktuz’ nemzetközi jog
kesk||škol (-an, -oid) fn – középiskola
kesk||znam (-an, -oid) fn – 1. írásjel – 2. középpont; ümbrusen ~ a kör középpontja
kesk||znam|ad (-oid) Plur. fn – központozás
keskust (-an, -oid) fn – 1. szünet – 2. hézag, hiány – 3. köz; aigan ~ időköz
keskust|ada (-ab, -i) ige – zavar, megzavar; ~ada unt az álmát megzavarja
keskustu|z (-sen, -st, -sid) fn – beavatkozás
kesku|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. bázis – 2. központ, centrum; lidnan ~z városcentrum, városközpont – 3. epicentrum; manrehkaidusen ~z a földrengés epicentruma
keskuz||lih|a (-an, -oid) fn – rekeszizom
keskuz||lämbitu|z (-sen, -st) fn – központi fűtés
kesk||ö (-n, -id) fn – éjfél
keskön hsz – éjfélkor
kez|a (-an, -oid) fn – nyár
keza||keng|äd (-id) Plur. fn – szandál
keza||ku (-n, -id) fn – június (nyár hava)
kezal hsz – nyáron
keza||lind (-un, -uid) fn – költöző madár, vándormadár
kezand (-on, -oid) fn – ugar
keza||per|ť (-tin, -tid) fn – nyaraló (épület)
keza||pertin||elä|i (-jan, -jid) fn – nyaraló (személy)
keza||pert||kül|ä (-än, -id) fn – nyaralófalu
keza||pästu|z (-sen, -st, -sid) fn – nyári vakáció, nyári szünidő
keza||sob|ad (-id) Plur. fn – nyári ruha
keza||ö (-n, -id) fn – nyáréjszaka
kezer|ta (-dab, -zi) ige – fon; ~ langad fonalat fon, ~ta vill gyapjút fon
ke|zi (-den, -t, -zid) fn – 1. bunda, szőrme – 2. suba, szűr
kezr (-an, -oid) fn – kerék
kezra|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – boka
kezran||pälu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – kerékabroncs
kezru|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – boka
kezr||vedi|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. kézikocsi – 2. gyerekkocsi, babakocsi – 3. oldalkocsi
kevädel hsz – tavasszal
kevä|z’ (-den, -t, -zid) fn – tavasz; aigaline ~z’ korai tavasz
keväz’||ku (-n, -id) fn – március (tavasz hava)
keväz’li|ne (-žen, -št, -žid) mn – tavaszi; ~žed tulleid tavaszi szelek
keväz’||po|ľ (-len, -ľt, -lid) fn – tavaszelő
keväz’||rad|od (-oid) Plur. fn – tavaszi munkák
keväz’||semendu|z (-sen, -st, -sid) fn – tavaszi vetés
keväz’||sä (-n, -id) fn – tavaszi időjárás
keväz’||vez|i (-den, -t, -zid) fn – tavaszi ár
-ki ksz – is; minä~ én is
kibed I. (-an, -oid) fn – pörk, var
kibed II. (-an, -oid) mn – fájdalmas, fájó
kibenzoit|ta (-ab, -i) ige – ingerel
kibettu|da (-b, -i) ige – begyullad
kibin (-an, -oid) fn – szikra
kibinoi|ta (-čeb, -či) ige – szikrázik
kibišt|ada (-ab, -i) ige – fáj; kaiken hibjän ~ab fáj az egész teste, pän ~ab fáj a feje
kibu (-n, -id) fn – fájás, fájdalom; hambhan ~ fogfájás
kibun||tegi|i (-jan, -joid) mn – kórokozó
kibuto|i (-man, -nt, -mid) mn – fájdalommentes
kid|a (-an, -oid) fn – kiáltás, kiabálás
kida||jokselu|z (-sen, -st) fn – pánik, vakrémület
kidaka|z (-han, -st, -hid) mn – kiabáló, kiáltozó
kida||mönd (-an, -oid) fn – árverés
kidast|ada (-ab, -i) ige – jajgat, jajveszékel
kidastand (-an) fn – jajgatás, jajveszékelés
kidastu|z (-sen, -st, -sid) fn – felkiáltás
kidastuz||san|a (-an, -oid) fn – indulatszó (nyelvtan)
kidžai|ta (-dab, -ži) ige – csikorog, nyikorog
kidžer (-an, -id) mn – göndör; ~ad hibused göndör haj
kidžerzu|da (-b, -i) ige – göndörödik
kidžu (-n, -id) fn – csikorgás, nyikorgás
kiglai|ta (-dab, -ži) ige – bólint, biccent
kiglut|ada (-ab, -i) ige – bólogat, biccentget; ~ada päl bólogat a fejével, ~ada tutabile biccentget az ismerősöknek
kilo (-n, -id) fn – kiló, kilogramm
kiltatu|z (-sen, -st) fn – csillogás, ragyogás
kind|az (-han, -ast, -hid) fn – kesztyű; panda ~had kädhe kesztyűt húz a kezére
kindr|ed (-id) Plur. fn – ikra
kin|ged (-ktan, -ktoid) mn – 1. tömör – 2. feszes – 3. rugalmas, ruganyos
kingit|ada (-ab, -i) ige – 1. szorít, összeszorít; ~ada jaugad összeszorítja a lábait – 2. feszít, megfeszít; ~ada lihased megfeszíti az izmait – 3. összenyom, összetömörít – 4. tömít
kingit|adas (-ase, -ihe) vh ige – 1. tömörül – 2. tömítődik
kingitand (-an, -oid) fn – tömítés
kingite|z (-sen, -st, -sid) fn – összenyomás, összepréselés
kingiti|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. kapocs – 2. csat
kinktas hsz – 1. szorosan; saubata uks’ ~ szorosan bezárja az ajtót – 2. feszesen – 3. tömören
kinktu|z’ (-den, -t) fn – 1. tömörség – 2. feszesség – 3. rugalmasság, ruganyosság
kino (-n, -id) fn – 1. mozi; mända ~ho moziba megy – 2. mozifilm
kino||bilet (-an, -oid) fn – mozijegy
kino||tarin (-an, -oid) fn – filmforgatókönyv
kino||teatr (-an, -oid) fn – filmszínház
kirb (-in, -id) fn – csokor
kirb|ota (-neb, -ni) ige – kiesik, kihull, kipottyan; ~ota kormanaspäi kipottyan a zsebéből, ~ota käzišpäi kiesik a kezéből
kirbot|ada (-ab, -i) ige – elejt, leejt; ~ada vädr kaivho beleejti a kútba a vödröt
kirgau|ta (-dab, -zi) ige – felkiált; ~ta ihastusiš örömében felkiált
kirgund (-an, -oid) fn – felkiáltás
kirgund||sanund (-an, -oid) fn – felkiáltómondat
kirgund||znam (-an, -oid) fn – felkiáltójel
kirj (-an, -oid) fn – 1. könyv; avaita ~ kinyitja a könyvet, lugeda ~oid könyveket olvas – 2. okirat, okmány
kirjaili|i (-jan, -joid) fn – író
kirjali|ne (-žen, -št, -žid) mn – írásbeli; ~ne vastuz írásbeli válasz
kirja|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. betű; pen’ ~ kisbetű, sur’ ~ nagybetű – 2. írás (eredmény)
kirjamišt (-on, -oid) fn – ábécé, betűrend; sanad ~on mödhe szavak betűrendben
kirjamištoli|ne (-žen, -št, -žid) mn – alfabetikus, betűrendes; ~ne järgenduz alfabetikus sorrend
kirjam||ozutu|z (-sen, -st, -sid) fn – írásminta
kirjan||ke|ľ (-len, -ľt, -lid) fn – irodalmi nyelv
kirjan||ko|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – könyvborító
kirjan||mahtmato|i (-man, -nt, -mid) mn – 1. írástudatlan – 2. műveletlen
kirjan||mahtmatomu|z’ (-den, -t) fn – 1. írástudatlanság – 2. műveletlenség
kirjav (-an, -id) mn – tarka; ~ kangaz tarka szövet, ~ lehm tarka tehén
kirje|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – levél (írott); kirjutada ~št levelet ír, oigeta ~ine levelet küld, sada ~ine levelet kap
kirjeižen||ko|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – levélboríték; avaita ~ felnyitja a boritékot
kirjišt (-on, -oid) fn – könyvtár; mända ~oho könyvtárba jár
kirjišt||bilet (-an, -oid) fn – könyvtári olvasójegy
kirjišt||me|z’ (-hen, -st, -hid) fn – könyvtáros
kirj||lauk (-an, -oid) fn – könyvesbolt
kirj||lugeti|ž (-šen, -št, -šid) fn – könyvjegyzék
kirj||maht (-on) fn – műveltség; üleine ~ általános műveltség
kirjnik (-an, -oid) fn, mn – művelt, írástudó
kirj||palič (-an, -id) fn – könyvespolc
kirj||škap (-an, -oid) fn – könyvszekrény
kirjut|ada (-ab, -i) ige – 1. ír – 2. kiír vhová – 3. felír, feljegyez; ~ada receptad receptet felír – 4. beír, bejegyez; ~ada nimi listale beírja a nevét a jegyzékbe, 5. megír
kirjut|adas (-ase, -ihe) vh ige – beiratkozik
kirjuta|i (-jan, -jid) fn – író
kirjutami|ne (-žen, -št, -žid) fn – írás, írásmód; ühthe ~ne egybeírás, eriži ~ne különírás
kirjutand (-an, -oid) fn – szövegszerkesztés; ~ tedomašinal szövegszerkesztés számítógépen
kirjutand||sanute|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. fogalmazás, fogalmazvány – 2. dolgozat
kirjute|z (-sen, -st, -sid) fn – felirat, feljegyzés
kirjuti|m (-men, -nt, -mid) fn – toll (írószer)
kirjutu|z (-sen, -st, -sid) fn – írásmű
kirjutuz||stol (-an, -oid) fn – íróasztal
kir|kta (-gub, -gui) ige – 1. kiált; ~kta urran hurrát kiált, hurrázik – 2. szólongat
kiruh (-un) fn – futam
kiruhti|da (-b, -) ige – rohan
kirv|ez (-hen, -est, -hid) fn – balta, fejsze; čapta ~hel fejszével vág, tüľc ~ez tompa fejsze
kirvez||var|z’ (-den, -t, -zid) fn – baltanyél, fejszenyél
kišt (-on) fn – 1. fény, fényesség – 2. csillogás, ragyogás
kišta|i (-jan, -jid) mn – 1. fénylő – 2. csillogó, ragyogó – 3. ragyogó (átvitt értelemben), pompás
kištat|ada (-ab, -i) ige – 1. fénylik – 2. csillog, ragyog
kiz’u||hein (-än, -id) fn – zsurló
kitmato|i (-man, -nt, -mid) mn – hálátlan
kitmatomu|z’ (-den, -t) fn – hálátlanság
kit|ta (-äb, -i) ige – 1. köszön (vmit), megköszön – 2. dicsér, megdicsér
kit|tas (-äse, -ihe) vh ige – dicsekszik
kitu|z (-sen, -st, -sid) fn – dicséret
kitän! isz – köszönöm!
kitänd (-an) fn – dicséret
kive|z (-sen, -st, -sid) fn – nehezék
kiv|i (-en, -id) fn – kő
kivi||alu|z (-sen, -st, -sid) fn – kőalap, kőtalapzat
kividu|da (-b, -i) ige – kővé válik, kővé dermed; ~da pakaižes kővé dermed a hidegben
kivi||hi|ľ (-len, -ľt, -lid) fn – kőszén
kivi||hilen||kaivand (-an) fn – kőszénbányászat
kivi||laskm (-an, -id) fn – kőomlás, kőlavina
kivi|ne (-žen, -št, -žid) mn – kőből lévő, köves, kő-; ~žed pordhad kőlépcső, ~ne südäin kőszív
kivi||per|ť (-tin, -tid) fn – kőház
kivi||pälu|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – kőburkolat
kivi||rong (-un, -uin) fn – kőrakás, kőhalom, kőkupac
kivi||sol (-an, -id) fn – kősó
kivi||žom (-an, -id) fn – kőbánya
klass (-an, -oid) fn – 1. osztály – 2. osztályterem, tanterem
klassi|ne (-žen, -št, -žid) mn – klasszikus
kle|i (-jan, -joid) fn – ragasztó, ragasztóanyag
kle|ida (-jib, -ji) ige – ragaszt, felragaszt
kleja|ta (-dab, -zi) ige – ragaszt, megragaszt, összeragaszt
klejind (-an, -oid) fn – ragasz
klever (-an, -oid) fn – lóhere
klukku|da (-b, -i) ige – kotkodál, kotkodácsol
kobai|ta (-dab, -ži) ige – mozog, mozdul; ~da teramba! mozogj gyorsabban!
kobr (-an, -id) fn – marok, marék
kobu (-n) fn – kapkodás
koč (-un, -uid) fn – boka
kod|a (-an, -id) fn – házikó, bódé, ól
koda||lind (-un, -uid) fn – seregély
kodi (-n, -d) fn – 1. ház – 2. otthon; jäda ~he otthon marad, satta ~hesai hazakísér – 3. lakóház, épület
kodi||abunik (-an, -oid) fn – háziszolga
kodihe hsz – hazafelé, haza; ajada ~ hazautazik, mäne-ške ~! gyere csak haza! putta ~ hazajut, tulda ~ hazaérkezik
kodihi|ne (-žen, -št, -žid) mn – házi, otthoni; ~ne leib házikenyér
kodi||istori|i (-jan) fn – helytörténet
kodikahu|z’ (-den, -t) fn – otthonosság
kodi||kanghasi|ne (-žen, -št, -žid) fn – házi szövésű; ~ne paltin házi szövésű vászon
kodika|z (-han, -st, -hid) mn – otthonos; tehta ~haks otthonossá tesz
kodi||kazvmu|z (-sen, -st, -sid) fn – szobanövény
kodi||keng|äd (-id) Plur. fn – papucs, házicipő
kodikoi|ta I. (-čeb, -či) ige – otthon tartózkodik
kodikoi|ta II. (-čeb, -či) ige – háziasít, domesztikál
kodi||kül|ä (-än, -id) fn – szülőfalu
kodi||leht||po|ľ (-len, -ľt, -lid) fn – honlap (internet)
kodi||le|zi (-den, -t -zid) fn – házi tűzhely
kodi||lidn (-an, -oid) fn – szülőváros
kodi||lämän||märiči|m (-men, -nt, -mid) fn – szobahőmérő
kodi||ma (-n, -id) fn – szülőföld, haza, hon; ~n armastuz hazaszeretet, honszeretet
kodi||ma|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – hazai, honi; ~ižed tavarad hazai áruk
kodimišt (-on, -oid) fn – palota
kodinik|ad (-oid) Plur. fn – háziak, otthoniak
kodi||pidätand (-an) fn – házi őrizet, házi fogság
kodi||rad (-an, -oid) fn – házimunka
kodi||radnik (-an, -oid) fn – házimunkás
kodiš hsz – otthon; olda ~ otthon van
kodi||živat (-an, -oid) fn – háziállat
kodi||živat|ad (-oid) Plur. fn – baromfi
kodi||tego (-n, -id) fn – házi feladat
kodito|i (-man, -nt, -mid) mn – hajléktalan
kodi||tusk (-an) fn – honvágy
kodžai|ta (-dab, -ži) ige – csikorog, nyikorog; lumi ~dab csikorog a hó
kodžu (-n, -id) fn – csikorgás, nyikorgás
kodv (-an, -id) fn – 1. vizsga – 2. vizsgaeredmény
kodv||aig (-an, -oid) fn – vizsgaidőszak
kodv|da (-ib, -i) ige – 1. vizsgál – 2. ellenőriz – 3. kipróbál, próbára tesz – 4. kísért, megkísért
kodv||tö (-n, -id) fn – tesztelés
kodvu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. vizsgálat, kivizsgálás – 2. ellenőrzés – 3. próba, kipróbálás, kísérlet; tehta ~z kísérletet végez – 4. kísértés, megkísértés; veda ~sehe kísértésbe visz
kodvuz||laud||kund fn – ellenőrző bizottság
kodvuz||znam (-an, -oid) fn – vizsgajegy
kofe (-n) fn – kávé; čaškaine ~d egy csésze kávé
kofe||ast|jad (-joid) Plur. fn – kávéskészlet
kofe||čaška|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – kávéscsésze
kofen||jauhi|m (-men, -nt, -mid) fn – kávédaráló
kofen||keiti|m (-men, -nt, -mid) fn – kávéfőző
kofe||raba (-n) fn – kávézacc
koft (-an, -id) fn – kiskabát
kogo (-n, -id) fn – 1. halom, rakás, kupac; sur’ ~ nagy halom, nagy rakás – 2. csapat, csoport, raj – 3. nyáj, csorda, gulya; lambhiden ~ juhnyáj
kogodami|ne (-žen, -št) fn – gyülekezés
kogomu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. készlet; luzikoiden ~z kanálkészlet – 2. garnitúra; kodikalušton ~z bútorgarnitúra – 3. gyűjtemény
kogona|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – egész, teljes
kogonaz hsz – 1. egészen, teljesen – 2. egyáltalán, egyáltalában; hän ei pagiže vepsäks ~ ő egyáltalán nem beszél vepszéül
kogo|ta (-dab, -zi) ige – gyűjt, összegyűjt; ~ta väged erőt gyűjt
kogo|tas (-dase, -zihe) vh ige – gyülekezik, összegyűlik; ~tas ühthe kohtha egy pontba gyűlik össze
kohendu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. javítás, kijavítás; sur’ ~z nagyjavítás, vigoiden ~z hibák kijavítása – 2. korrektúra; kirjan käzikirjutusen ~z könyv kéziratának korrektúrája – 3. tatarozás
kohe|ta (-ndab, -nzi) ige – 1. javít, kijavít; ~ta ezitusen südäimištod kijavítja a beszámoló tartalmát – 2. korrektúrázik – 3. tataroz
koht (-un, -uid) fn – has
kohta|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – adekvát, egyenlő, egyenértékű; ~ižed tärtused adekvát fogalmak, ~ine ičtazepidänd adekvát viselkedés
kohtai|ta (-dab, -ži) ige – kiegyenlít
kohtas (gen) nu – vmivel szemben, vmivel szemközt, vmivel átellenben; pertin ~ a házzal átellenben, iknan ~ ablakkal szemben
kohtha I. hsz – szemben, szembe; astta ~ szembemegy
kohtha II. (gen) nu – vmivel szembe
kohtištu|da (-b, -i) ige – teherbe esik
kohtukahu|z’ (-den, -t, -zid) fn – terhesség
kohtuka|z (-han, -st, -hid) fn,mn – terhes (nő), állapotos
koir (-an, -id) fn – kutya, eb; ~id ajelta kergeti a kutyákat, nutai ~ ugatós kutya, oger ~ mérges kutya ◊ Nutai koir jänišad ei sa. Ugatós kutya nem fog nyulat.
koiran||kod|a (-an, -id) fn – kutyaház, kutyaól
koirust|ada (-ab, -i) ige – megsért, megbánt
koiv (-un, -uid) fn – nyír, nyírfa
koiverdel|das (-ese, -ihe) vh ige – idétlenkedik
koiverdeli|i (-jan, -jid) fn – idétlen, idétlenkedő
koiverdeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – idétlen, idétlenkedő
koivišt (-on, -oid) fn – nyírfás, nyírfaerdő
koivu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – nyírfa-; ~ine vast nyírfaseprű ◊ Koivuižes kandos habašt vezod ei kazva. Nyírfa tövén nyárfahajtás nem nő.
kojadu|z (-sen, -st, -sid) fn – visszhang
kojeg (-en, -id) fn – 1. lárva – 2. moly, molylepke
koje-ke|n (-en) nm – valaki
koje-kuna nm – valahova, valahová
koje-kus nm – valahol
koje-kut nm – valahogyan
koje-mi nm – valami
kokaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – csípés, szúrás, marás; kün ~z kígyómarás, parman ~z poszméhcsípés
kokai|ta (-dab, -ži) ige – szúr, megszúr, csíp, megcsíp, mar, megmar
kokos||paľm (-an, -oid) fn – kókuszpálma
kokš (-un, -uid) fn – kapa
kok|ta (-ib, -i) ige – szúr, megszúr, csíp, megcsíp, mar, megmar
kolahtoit|ta (-ab, -i) ige – kopog, kopogtat
kolaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – kopogás, kopogtatás
kolai|ta (-dab, -ži) ige – 1. kopog, kopogtat – 2. zörög, zörget
kol|da (-eb, -i) ige – 1. hal, meghal, elhuny, elpusztul; ~da näľgha éhenhal, ~da tuskaha belehal a sóvárgásba ◊ Hir’ purnhu näľgha ei kole. Egér a magtárban nem hal éhen. – 2. kihal, kipusztul
kolend (-an) fn – halál, halálozás, pusztulás, vég (életé)
kolet|ada (-ab, -i) ige – 1. megöl, meggyilkol – 2. elpusztít
koletami|ne (-žen, -št, -žid) fn – elhalás, kihalás, elpusztulás, kipusztulás
kolii||mär (-an, -id) fn – halálozási arány; sur’ ~ magas halálozási arány
kolkot|ada (-ab, -i) ige – kopog, kopogtat
kolkote|z (-sen, -st, -sid) fn – kopogás, kopogtatás
kolleg (-an, -oid) fn – kolléga
kollektivi|ne (-žen, -št, -žid) mn – kollektív, köz-; ~ne kožmuz kollektív szerződés, ~ne meľpido közvélemény
kolli|i (-jan, -joid) fn – az elhunyt
kollii||hibj (-an, -oid) fn – holttest, hulla, tetem
kolmato|i (-man, -nt, -mid) fn – halhatatlan
kolmatomu|z’ (-den, -t) fn – halhatatlanság
kolnu (-den, -t, -zid) mn – holt
kom (-an, -id) fn – koma
koma|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – komaasszony
komb (-un, -uid) fn – térd; seižutadas ~uile, térdre esik
komb||čuuk|ad (-id) Plur. fn – térdharisnya
kombinat (-an, -oid) fn – kombinát
kombuižil hsz – négykézláb
komed (-an, -oid) mn – hangos
komedas hsz – hangosan; sanu ~! mondd hangosan!
komedi|i (-jan, -joid) fn – komédia, vígjáték
komed||pagiži|m (-men, -nt, -mid) fn – hangosanbeszélő
komitet (-an, -oid) fn – bizottság
kommersant (-an, -oid) fn – kereskedő
kommerti|ne (-žen, -št, -žid) mn – kereskedelmi
kommunali|ne (-žen, -št, -žid) mn – kommunális, köz-; ~žed holi-tesed közszolgáltatások, kommunális szolgáltatások
kommunist (-an, -oid) fn – kommunista
kompas (-an, -oid) fn – iránytű
kompleks (-an, -oid) fn – komplexum
komplekt (-an, -oid) fn – gyűjtemény, készlet
kompozitor (-an, -id) fn – zeneszerző
kom|pta (-bib, -bi) ige – mászik, kúszik
koncepci|i (-jan, -joid) fn – koncepció
koncert (-an, -oid) fn – hangverseny, koncert
kond|i (-jan, -jid) fn – medve; bur ~i barnamedve, ~jan nahk medvebőr, medvebunda, Pen’ ~jantähthišt Kis Medve csillagkép, ~jan peza medvebarlang, Sur’ ~jantähthišt Nagy Medve csillagkép, vauged ~i jegesmedve
kondja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – medvebocs, mackó, kismedve
kondjan||poiga|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – medvebocs, medvekölyök
konfet (-an, -oid) fn – cukorka
konflikt (-an, -oid) fn – konfliktus
kongres (-an, -oid) fn – kongresszus
kon’ha hsz – rézsút, rézsútosan
konservoi|da (-b, -) ige – konzervál
konservoind (-an) fn – konzerválás
konsonant (-an, -oid) fn – mássalhangzó; kova ~ kemény mássalhangzó, pehmed ~ lágy mássalhangzó, änekaz ~ zöngés mássalhangzó, änetoi ~ zöngétlen mássalhangzó
konsonant||tüv|i (-en, -id) fn – mássalhangzós tő
konsult (-an, -oid) fn – konzulens, konzultáns
konsultoi|da (-b, -) ige – konzultál
konz nm – 1. mikor – 2. amikor
konz-ni nm – valamikor
konz-se nm – akármikor, bármikor
kontrolirui|da (-b, -) ige – kontrollál, ellenőriz
kop (-an, -id) fn – gödör, verem
kop|ata (-tab, -si) ige – elás, eltemet, beás, betemet
kopeik (-an, -oid) fn – kopejka
kopioi|da (-b, -) ige – sokszorosít
kopiond (-an, -oid) fn – sokszorosítás
kopirui|da (-b, -) ige – kopíroz
ko|r’ (-ren, -r’t, -rid) fn – 1. héj – 2. kéreg – 3. hüvely, tok – 4. borító, burok, burkolat; kirjan ~r’ könyvborító
koraidu|z (-sen, -st, -sid) fn – horkolás
korai|ta (-dab, -ži) ige – horkol; ~ta magates álmában horkol
korb (-en, -id) fn – erdősűrű, sűrű
kor|da (-ib, -i) ige – hánt, lehánt, hámoz, lehámoz, meghámoz
kor|ged (-ktan, -ktoid) mn – magas; ~ged kazvol magas növésű
korged||škol (-an, -oid) fn – főiskola
korged||voľta|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – magasfeszültségű; ~ižed elektrolangad magasfeszültségű villanyvezetékek
korit|ada (-ab, -i) ige – hámoz, lehámoz, meghámoz, hánt, lehánt
koritu|z (-sen, -st, -sid) fn – hámozás, meghámozás, lehántás
korkot|ada (-ab, -i) ige – dorombol
korktas hsz – magasan, magasban
korktemb mn – magasabb
korktemba hsz – magasabban
korktu|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. magasság, magas – 2. magaslat
korm (-an, -id) fn – teher
kormada|i (-jan, -jid) fn – rakodómunkás
kormadand (-an) fn – rakodás
korman (-an, -oid) fn – zseb
korma|ta (-dab, -zi) ige – megrak, felrakodik
korm||laiv (-an, -oid) fn – teherhajó
korm||mašin (-an, -oid) fn – teherautó, tehergépkocsi, tehergépjármű
koroba|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – doboz, skatulya
korrekti|ne (-žen, -št, -žid) mn – korrekt
korrespondent (-an, -oid) fn – tudósító
korz (-un, -uid) fn – szár
korte||hein (-än, -id) fn – zsurló
kortom (-an) fn – bérbeadás, bérlés; antta ~aha bérbe ad, otta ~aha bérbe vesz
kortom|da (-ib, -i) ige – 1. bérbe ad – 2. bérbe vesz, bérel, kibérel
kortomi|i (-jan, -joid) fn – bérlő
kortom||maks (-un, -uid) fn – bérleti díj
kortte (gen) nu – vminek a magasságában
korv (-an, -id) fn – fül; kundelta polel ~al félfülére hall, panda ~ad püštti hegyezi a fülét, šuhaita ~ha fülbe súg, fülbe suttog ◊ Sinun sana da Jumalale korvha! Ami a szádon, az Isten fülében!
korva|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – füle vminek; čaškan ~ine a csésze füle
korvali|ne (-žen, -št, -žid) fn – füles; ~žen ani nimiš egy füles a semmiért
korvan||agj (-an, -oid) fn – fülcimpa
korvas (gen) nu – mellett
korvha (gen) nu – mellé
korv||ripk|ed (-id) Plur. fn – fülbevaló
koskend (-an, -oid) fn – érintés
kosket|ada (-ab, -i) ige – hozzáér, érint, megérint
kosket|adas (-ase, -ihe) vh ige – vkivel érintkezik
kosketu|sed (-sid) Plur. fn – érintkezés
kosketu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. érintés – 2. érintkezés
koskha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – szöcske, tücsök; ~ižen čirgund tücsökciripelés
koskmato|i (-man, -nt, -mid) mn – 1. érintetlen; ~mad varad érintetlen tartalékok – 2. elérhetetlen; ~mad edahuded elérhetetlen messzeségek
kosk|ta (-eb, -i) ige – hozzáér, érint, megérint; ~ta henged a lelkét érinti, ~ta kädel kézzel megérint
kosku|da (-b, -i) ige – hasonlít vkire; ~da tathaze az apjára hasonlít
kosmonavt (-an, -oid) fn – űrhajós, kozmonauta
kosmos||avaru|z’ (-den, -t) fn – világűr, kozmosz
kosmos||ma (-n, -id) fn – bolygó; pened ~d kisbolygók
kosťum (-an, -oid) fn – kosztüm
koz|a (-an, -id) fn – kecske
koza||kogo (-n, -id) fn – kecskenyáj
kozl (-an, -id) fn – bakkecske
kož|al (-lin, -lid) fn – guzsaly
kožmuseli|ne (-žen, -št, -žid) mn – békés; ~ne aig békés időszak
kožmusen||lop (-un, -uid) fn – bojkott
kožmusen||tahto|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – békés; ~ižed kägedused békés szándékok
kožmu|z (-sen, -st) fn – 1. összhang – 2. megállapodás, megegyezés, egyezmény, szerződés, kompromisszum; eriarvoine ~z egyenlőtlen megállapodás, tahdoida ~st kompromisszumra törekszik, tehta ~z szerződést köt – 3. egyetértés, megértés, béke; eläda ~ses békében él vkivel
kožmuz||aig (-an) fn – fegyverszünet
kožu|da (-b, -i) ige – 1. összhangban van vmivel – 2. illik vmihez, jól megy vmihez
kožu|das (-se, -ihe) vh ige – megegyezik, megállapodik, szerződik
kožumato|i (-man, -nt, -mid) mn – kedvezőtlen; ~mad elon olod kedvezőtlen életfeltételek, ~ sä kedvezőtlen időjárás
kožund (-an) fn – alkalmasság, megfelelés
koukeroiču|z (-sen, -st, -sid) fn – célzás (szóbeli), célozgatás
koukeroi|ta (-čeb, -či) ige – célozgat vmire, céloz vmire (szóban), célzást tesz vmire
kouku|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – horog; riputa ~ižele horogra akad
koumandeks hsz – harmadszor
koumande|z (-sen, -st, -sid) szn – harmad; kaks’ ~st két harmad
kouman|z’ (-den, -t) szn – harmadik
koumanz’||kümnenz’ (koumandenkümnenden, koumantkümnent) szn – harmincadik
koumanz’||päiv (-än, -id) fn – szerda
koumanz’päivän hsz – szerdán
koumanz’||tošt||kümnenz’ (koumandentoštkümnenden, koumanttoštkümnent) szn – tizenharmadik
koumašti hsz – háromszor
koum|e (-en, -id) szn – három
koume||čoga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – háromszögletű
koume||čoganik (-an, -oid) fn – háromszög; ühteküľgine ~ egyenlőszárú háromszög
koume||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – háromszori, háromszoros; ~ine hüpke hármasugrás, ~ine söm háromszori étkezés
koume||ku|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – háromhónapos
koume||kümne (koumenkümnen) szn – harminc
koume||päivä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – háromnapos
koume||sadad (koumensadan) szn – háromszáz
koume||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – háromszintes
koume||tošt||kümne (koumentošt-kümnen) szn – tizenhárom
koume||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) mn – hároméves
koumik (-on, -oid) fn – hármas (érdemjegy)
koumin hsz – hárman
kov|a (-an, -id) mn – 1. kemény; ~a pöluz kemény párna – 2. szilárd; ~a taba szilárd jellem – 3. szigorú, ádáz; ~ad ridad ádáz viták, ~ad sanad szigorú szavak – 4. zord, rideg; ~ad pakaižed zord fagyok, ~a taľv zord tél, ~a tullei zord szél
kovaka|z (-han, -st, -hid) mn – 1. kemény – 2. szilárd
kova||südäimeli|ne (-žen, -št, -žid) mn – kőszívű, kegyetlen, kíméletlen
kover (-an, -id) mn – 1. kanyargós – 2. görbe; ~ seibaz görbe karó
koveroi|ta (-čeb, -či) ige – kanyarog
koverzoit|ta (-ab, -i) ige – hajlít, lehajlít, meghajlít
koverzu|da (-b, -i) ige – 1. hajlik, lehajlik, meghajlik; ~da maha földre hajlik – 2. görbül, meggörbül – 3. kanyarodik, kanyarog
kover|ta (-dab, -zi) ige – hajlít, lehajlít, meghajlít
kover|tas (-dase, -zihe) vh ige – hajlik, meghajlik, lehajlik; ~tas mahasai földig hajlik
koveru|z’ (-den, -t, -zid) fn – kanyar, kanyarulat; jogen ~z’ folyókanyar
kovettu|da (-b, -i) ige – elkeseredik
kovettund (-an) fn – elkeseredés
kovidu|da (-b, -i) ige – megkeményedik
kovit|ada (-ab, -i) ige – döngöl, ledöngöl; ~ada ma ledöngöli a földet
kovit|adas (-ase, -ihe) vh ige – tömörítődik, összetömörítődik
kovu|z’ (-den, -t) fn – keménység
krahmali|da (-b, -) ige – keményít, kikeményít, megkeményít
kran (-an, -oid) fn – daru (gép)
Kreml (-in) fn – Kreml
kriminali|ne (-žen, -št, -žid) mn – bűnügyi, kriminalisztikai; ~ne policii bűnügyi rendőrség
kringušk (-an, -oid) fn – perec
kroikoi (-n, -d) fn – holló ◊ Kroikoi ei koki siľmid kroikoile. Holló a hollónak szemét ki nem vájja.
krokodil (-an, -oid) fn – krokodil
krongand (-an, -oid) fn – károgás
kron|kta (-gab, -gi) ige – károg
kručkut|ada (-ab, -i) ige – rágcsál
krušk (-an, -id) fn – 1. korsó – 2. bögre
ku I. (-n, -id) fn – hónap, hó (időszak)
ku II. ksz – amennyiben, ha
ku III. nm – 1. mikor – 2. amikor
kubaht|ada (-ab, -i) ige – mozog
kubahtamatomu|z’ (-den, -t) fn – tétlenség
kubaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – elmozdítás, mozgatás
kubai|ta (-dab, ži) ige – mozdít, mozgat
kuba|z (-san, -st -sid) fn – bólya
kubu (-n, -id) fn – golyva, strúma
kucmato|i (-man, -nt, -mid) mn – hivatlan; ~i adiv hivatlan vendég
kucmu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. hivatás – 2. elhivatottság
kuc|ta (-ub, -ui) ige – 1. hív, kihív, elhív; ~ta abuhu segítségül hív, ~ta adivoihe vendégségbe hív, ~ta laudannoks kihív a táblához – 2. hív, nevez, szólít
kuc|tas (-use, -uihe) vh ige – hívnak vkit vhogyan, neveznek vkit; kut sindai ~tas? hogy hívnak?
kucund (-an, -oid) fn – 1. hívás, szólítás – 2. meghívás – 3. felhívás, felszólítás – 4. összehívás
kucund||bumag (-an, -oid) fn – meghívó (papíralapú); ~an mödhe meghívó szerint
kucund||znam (-an, -oid) fn – hívójel
kučut|ada (-ab, -i) ige – csiklandoz; ala ~a mindai! ne csiklandozz (engem)!
kučute|z (-sen, -st, -sid) fn – csiklandozás
kudaig ksz – mialatt, miközben, míg, amíg
kudamb (-an, -id) nm – 1. mely, mi, ki; ~ teišpäi? közületek ki? – 2. amely, ami, aki
kudende|z (-sen, -st) szn – hatod
kuden|z’ (-den, -t, -zid) szn – hatodik
kudma|ine I. (-ižen, -št, -ižid) fn – hold, Hold; lendmused ~ižehe a Holdra szállás, ~ižen pimeduz holdfogyatkozás, täuz’ ~ine telihold
kudma|ine II. (-ižen, -št, -ižid) mn – holdas; ~ine ö holdas éj
kudmato|i (-man, -nt, -mid) mn – holdtalan; ~i ö holdtalan éj
kudma||vau|ged (-ktan, -ktoid) fn – holdvilág, holdfény
kudmavauktal hsz – holdvilágnál, holdfénynél
kudo (-n) fn – ikra
kudo|da I. (-b, -i) ige – köt, sző
kudo|da II. (-b, -i) ige – ikrázik
kudo|i (-jan, -jid) fn – takács
kudomi|ne (-žen, -št, -žid) fn – kötés, szövés
kudond (-an, -oid) fn – kötés, szövés
kudond||fabrik (-an, -oid) fn – szövőgyár
kudond||negl (-an, -oid) fn – kötőtű
kudži|ta (-čeb, -či) ige – hemzseg
kuh|a (-an, -id) fn – süllő, fogas
kuhm (-un, -uid) fn – daganat, duzzanat, dudor, púp
kuid (-un, -uid) fn – rost
kui|da (-vab, -vi) ige – 1. szárad, elszárad, kiszárad – 2. hervad, elhervad
kuiduka|z (-han, -st, -hid) mn – rostos; ~z aineh rostos anyag
kuiv (-an, -id) mn – száraz; ~ keza száraz nyár
kuivand (-an) fn – szárítás, aszalás
kui|vata (-dab, -zi) ige – 1. szárít, kiszárít, megszárít – 2. aszal, megaszal
kuivehtu|da (-b, -i) ige – 1. szárad, elszárad, kiszárad – 2. aszalódik, megaszalódik
kuiv||ma (-n, -id) fn – szárazföld
kuivu|z’ (-den, -t, -zid) fn – szárazság, aszály
kujo (-n, -id) fn – utcácska, köz
kuker|ta (-dab, -zi) ige – felborít, feldönt; ~ta vädrad felborítja a vödröt
kuker|tas (-dase, -zihe) vh ige – felborul, feldől
kukhaka|z (-han, -st, -hid) mn – dombos, dimbes-dombos
kukištu|da (-b, -i) ige – megbotlik
kukištu|z (-sen, -st, -sid) fn – botlás
kukit|ada (-ab, -i) ige – kiles, kikukucskál, kikukkant; ~ada iknaspäi kikukucskál az ablakon, ~a-ške! kukkants már ide!
kuk|kaz (-han, -ast, -hid) fn – halom, domb
kukku|da (-b, -i) ige – kakukkol
kukoi (-n, -d) fn – kakas
kukoin||karang (-on, -oid) fn – csipkerózsa
kukoin||siľm|äd (-id) Plur. fn – boglárka (növény)
kuk|or (-ron, -roid) fn – erszény, pénztárca
kuld (-an) fn, mn – arany ◊ Ei kaik ole kuld, mi kuštab. Nem minden arany, ami fénylik.
kul|da (-eb, -i) ige – hall; minä en ~e nimidä semmit sem hallok
kulda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – 1. arany-, aranyból való, aranyszínű; ~ine kala aranyhal, ~ine renghaine aranygyűrű – 2. arany (át-vitt értelemben); ~ižed käded arany kezek
kuldoi|ta (-čeb, -či) ige – bearanyoz
kuld||sep (-än, -id) fn – aranyműves
ku||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn – havilap; modakaz ~z divatlap
kulend (-an) fn – hallás (zenei); absolütine ~ abszolút hallás
kulend||eli|m (-men, -nt, -mid) fn – hallószerv
kulend||tehu|t (-den, -t, -zid) fn – hallójárat
kulheze hsz – hangosan, hallhatóan
kulišt|ada (-ab, -i) ige – hall, meghall
kulm (-an, -id) fn – szemöldök
kulo (-n) fn – hallás
kuľtur (-an, -id) fn – kultúra, művelődés
kuľturali|ne (-žed, -št, -žid) mn – kultúr-, kulturális, művelődés-, művelődési
kuľtur||fond (-an, -oid) fn – kulturális alap, kulturális alapítvány
kuľtur||kesku|z (-sen, -st, -sid) fn – művelődési központ
kuľtur||per|ť (-tin, -tid) fn – művelődési ház, kultúrház
kuľtur||sebr (-an, -oid) fn – kulturális egyesület, kulturális társaság
kulu|da (-b, -i) ige – hallatszik
ku||lugend||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn – havilap
kulund (-an, -oid) fn – hang; hond ~ gyenge hang
kulut|ada (-ab, -i) ige – 1. elhasznál, elhord, elkoptat; ~ada kengäd cipőt elhord – 2. felhasznál, fogyaszt (közüzem)
kulutand (-an) fn – fogyasztás (közüzem)
kumaidu|z (-sen, -st, -sid) fn – fordulat; politine ~z politikai fordulat
kumai|ta (-dab, -ži) ige – felborít, feldönt; ~ta vädrad felborítja a vödröt
kumai|tas (-dase, -žihe) vh ige – felborul, feldől
kumar|ta (-dab, -zi) ige – lehajt; ~ta päd lehajtja a fejét, fejet hajt
kumar|tas (-dase, -zihe) vh ige – meghajtja magát, meghajol; ~tas mahasai földig hajol
kuna nm – 1. hova, hová – 2. ahova, ahová
kuna-k hsz – most aztán, most pedig
kuna-ni nm – valahova
kunasai nm – 1. meddig – 2. ameddig
kuna-se nm – akárhova, bárhova
kund (-an, -id) fn – 1. társadalom – 2. közösség – 3. társaság – 4. egyesület – 5. testület
kundali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. köz-, közösségi – 2. társasági; ~ne elo társasági élet, 3. társadalmi; ~ne organizacii társadalmi szervezet – 4. testületi
kundaliž||politi|ne (-žen, -št, -žid) mn – társadalompolitikai
kund|elta (-leb, -li) ige – 1. hall; ~elta polel korval félfülére hall – 2. hallgat; ~elta radiod rádiót hallgat – 3. meghallgat
kundel|tas (-dase, -zihe) vh ige – szót fogad
kundlemato|i (-man, -nt, -mid) mn – szófogadatlan
kundli|i (-jan, -joid) fn – hallgató (egyetemi, főiskolai)
kundlii||jouk (-un, -uid) fn – hallgatóság; tark ~ figyelmes hallgatóság
kundlija|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – szófogadó
kundlijaižu|z’ (-den, -t) fn – szófogadás
kundlijašti hsz – szófogadólag
kundli|m (-men, -nt, -mid) fn – telefonkagyló
kundli|med (-mid) Plur. fn – fülhallgató
kuni ksz – mialatt, miközben, míg, amíg
kunigahan mn – királyi; ~ vald királyi hatalom
kunigahu|z’ (-den, -t, -zid) fn – királyság
kuniga|z (-han, -st, -hid) fn – király
kunut (-an, -oid) fn – korbács, ostor
kunutoi|ta (-čeb, -či) ige – korbácsol, megkorbácsol, ostoroz, megostoroz
ku||pauk (-an, -oid) fn – havi bér, havi fizetés
kupe (-n, -id) fn – kupé
kurč (-un, -uid) fn – ebihal
kurd|eh (-hen, -eht, -hid) mn – süket, siket
kurdištoit|ta (-ab, -i) ige – megsüketít, megsiketít
kurdištu|da (-b, -i) ige – megsüketül, megsiketül
kurg (-en, -id) fn – daru (madár)
kurgen||poľv||änik (-on, -oid) fn – muskátli
kurk I. (-un, -uid) fn – 1. torok – 2. gége
kurk II. (-un, -uid) fn – uborka
kurk||kibu (-n, -id) fn – torokgyulladás, torokfájás
kurktu|da (-b, -i) ige – megharagszik
kurk||vatišk (-on) fn – diftéria, torokgyík
kurn (-un, -uid) fn – esőcsatorna
kurnik (-an, -oid) fn – sütemény
kuro (-n) fn – pillanat, pillantás, szempillantás
kurs (-an, -id) fn – kurzus
kurt (-an, -id) fn – zeke, zubbony
kurtuhk (-an, -id) fn – fülbevaló
kurtuhka|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – fülbevaló
kurust|ada (-ab, -i) ige – kaparászik, kapirgál
kus nm – 1. hol – 2. ahol
kus-ni nm – valahol
kuspäi nm – 1. honnan, honnét; ~ sinä astud? honnan jössz? – 2. ahonnan, ahonnét
kuspäi-se nm – akárhonnan, akárhonnét, bárhonnan, bárhonnét
kus-se nm – akárhol, bárhol
kušta|i (-jan, -jid) mn – fénylő, ragyogó
kušt|ta (-ab, -oi) ige – fénylik, ragyog ◊ Ei kaik ole kuld, mi kuštab. Nem minden arany, ami fénylik.
ku|z’ I. (-zen, -st, -zid) fn – fenyő, fenyőfa; čomitada Uden Voden ~zen feldíszíti a karácsonyi fenyőfát (ortodox szokás szerint: újévi fenyőfát) ◊ Käbu ku-zespäi edahaks ei lankte. Az alma nem esik messze a fájától. (A toboz nem esik messze a fenyőtől.)
ku|z’ II. (-den, -t, -zid) szn – hat
kuz’||čoga|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – hatszögletű
kuz’||čoganik (-an, -oid) fn – hatszög
kuzen||kavag|ed (-id) Plur. fn – fenyőág
kuz|i (-en) fn – húgy, pisi, vizelet
kuzi||burak (-on, -oid) fn – húgyhólyag
kuzi|ne (-žen, -št, -žid) fn – fenyő-; ~ne käbu fenyőtoboz
kuzišt (-on, -oid) fn – fenyves
kuz’||kümne (kudenkümnen, kutkümned, kuzidkümnid) szn – hatvan
kuz’||sadad (kutsadad) szn – hatszáz
kuz’||tošt||kümne (kudentoštkümnen, kuttoštkümned) szn – tizenhat
kužu (-n, -id) fn – kutyakölyök, kiskutya
kut I. hsz – milyen, mennyire; ~ čoma om! milyen szép!
kut II. ksz – mint, mintha, akár
kut III. nm – 1. hogy, hogyan; ~ azjad oma? hogy megy dolgod? – 2. ahogy, ahogyan
kutak hsz – ugyan hogyan
kuti ksz – mint, mintha, akár ◊ Kadoi kuti kala vedhe. Úgy elbújt, mint hal a vízben. Mudaidab kuti täi. Úgy mozog, mint egy tetű. Säraidab kuti haban lehtez. Reszket, mint a nyárfalevél. Tartub kuti takkiž. Ragad, mint a bogáncs.
kut-ni nm – valahogyan, valamiképp
kut-se nm – akárhogyan, bárhogyan, akármiképp, bármiképp
kuv|a (-an, -id) fn – 1. kép, ábra; mustvauged ~a fekete-fehér kép – 2. ábrázat – 3. illusztráció
kuvada|i (-jan, -jid) fn – fényképész, fotós, fotográfus
kuvadand (-an, -oid) fn – ábrázolás; londusen ~ természetábrázolás
kuva||galere|i (-jan, -joid) fn – képgaléria
kuva||lehte|z (-sen, -st, -sid) fn – képesújság
kuvali|ne (-žen, -št, -žid) mn – 1. képszerű, képes – 2. képletes; ~ne znamoičend képletes értelem
kuvanik (-an, -oid) fn – festő, festőművész
kuvast|ada (-ab, -i) ige – tükröz, visszatükröz
kuvastu|da (-b, -i) ige – tükröződik, visszatükröződik
kuva|ta I. (-dab, -zi) ige – 1. fest, megfest – 2. lefest, leír – 3. fotózik, fényképez
kuva|ta II. (-dab, -zi) ige – fon, sző
kuva||taideh (-en, -t) fn – festészet, festőművészet
kuver|z’ (-dan, -t, -zid) nm – 1. hány, mennyi – 2. ahány, amennyi
kuverz’-ni nm – valahány, néhány
kuverz’-se nm – akárhány
kuvit|ada (-ab, -i) ige – illusztrál; ~ada lapsiden kirjoid gyermekkönyveket illusztrál
kuvitel|da (-eb, -i) ige – képzel, elképzel; ~da kaikuttušt mindenfélét (el)képzel
kuvitu|z (-sen, -st, -sid) fn – illusztrálás
kvit (-an, -oid) fn – elismervény, nyugta
kü (-n, -id) fn – kígyó
küdu (-n, -id) fn – sógor
kühkja|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – galamb
kükse|ta (-ndab, -nzi) ige – hajszol, siettet
küks|ta (-eb, -i) ige – 1. elűz, kiűz, elzavar, kizavar, elkerget, kikerget – 2. száműz; ~ta maspäi száműz az országból
kükü|ižed (-ižid) Plur. fn – guggolás
küküižil hsz – guggolva
küľbend (-an, -oid) fn – fürdés, fürdetés
küľbend||asti|i (-jan, -joid) fn – fürdőkád
küľbend||rand (-an, -oid) fn – vízparti strand
küľbend||sob|a (-an, -id) fn – fürdőruha
küľbe|ť (-tin, -tid) fn – 1. fürdő, fürdés – 2. fürdő, fürdőhelyiség; kävuda ~tiš fürdőbe jár, vastoidas ~tiš izzasztja magát a fürdőben
küľbet|ada (-ab, -i) ige – fürdet, megfürdet, füröszt; ~ada last fürdeti a gyereket
küľdü|da (-b, -i) ige – megelégszik vmivel, beéri vmivel; ~da vähäze kevéssel beéri
küľdümato|i (-man, -nt, -mid) mn – elégedetlen
küľdü|z (-sen, -st) fn – elégedettség, megelégedettség
küľg (-en, -id) fn – oldal (testrész)
küľg||lu (-n, -id) fn – borda, oldalborda
küllišt (-on) fn – bőség
küllü|z’ (-den, -t) fn – bőség
küllä|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – jóllakott
külläks hsz – 1. eléggé, eleget – 2. alaposan, bőven, bőségesen, kiadósan; magata ~ alaposan kialussza magát
külläštoit|ta (-ab, -i) ige – telít, megtelít
külläštu|da (-b, -i) ige – hízik, meghízik
küľm (-än, -id) mn – fagyos, fagyott
küľm|da (-äb, -i) ige – 1. fagy, befagy, megfagy – 2. fagyoskodik
küľm|dä (-äb, -i) ige – 1. fagy, befagy, megfagy – 2. fagyoskodik
küľmehtu|da (-b, -i) ige – meghűl, megfázik
küľmehtumi|ne (-žen, -št) fn – meghűlés, megfázás
küľmenzoitand (-an, -oid) fn – fagyasztás, lefagyasztás; sömtarbhiden ~ élelmiszerek lefagyasztása
küľmenzoit|ta (-ab, -i) ige – 1. fagyaszt, lefagyaszt – 2. meghűti vmijét
küľmenzoitu|z (-sen, -st, -sid) fn – fagyás
küľm||ku (-n, -id) fn – november (fagy hava)
küľm||varažom (-an, -id) fn – hűtőüzem
küľm||veri|ne (-žen, -št, -žid) mn – hidegvérű; ~ne ristit hidegvérű ember
küľmänd (-an, -oid) fn – fagyás, megfagyás, befagyás
küľmänd||čoki|m (-men, -nt, -mid) fn – fagyáspont
küľ|ptas (-bese, -bihe) vh ige – fürdik, megfürdik, fürdőzik
kül|ä (-än, -id) fn – falu; hän om meiden ~äspäi ő a mi falunkból való
külähi|ne (-žen, -št, -žid) mn – falura való, falusi; ~ne eläi falusi lakos
külänik (-an, -oid) fn – falusi, falubeli
külä||suim (-an, -id) fn – falugyűlés
kümenik (-an, -oid) fn – tizes; an-da velgha ~ kölcsön ad egy tizest
kümne (-n) szn – tíz
kümne||kerda|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – tízszeri, tízszeres
kümnekerdhas hsz – tízszer
kümnende|z (-sen, -st) szn – tized
kümnen|z’ (-den, -t, -zid) szn – tizedik
kümne||žiru|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – tízszintes
kümne||vo|zne (-ččen, -ttušt, -ččid) mn – tízéves
künambru|z (-sen, -st, -sid) fn – könyök
künda|i (-jan, -jid) fn – szántóvető
künd|aľ (-len, -aľt, -lid) fn – könny
kündand (-an, -oid) fn – szántás
kündlest|adas (-ase, -ihe) vh ige – könnyezik
kündu|z (-sen, -st, -sid) fn – küszöb
kün|sta (-zib, -zi) ige – 1. karmol, megkarmol – 2. karcol, megkarcol
kün|stas (-ziše, -zihe) vh ige – összekarmolja magát
kün|stä (-zib, -zi) ige – 1. karmol, megkarmol – 2. karcol, megkarcol
kün|stäs (-ziše, -zihe) vh ige – összekarmolja magát
kün|z’ (-den, -t, -zid) fn – 1. karom – 2. köröm
kün|ta (-dab, -zi) ige – szánt, felszánt
kün|tta (-dab, -di) ige – szánt, felszánt
küps (-an, -id) mn – 1. érett – 2. főtt, sült
küps|eta (-neb, -ni) ige – 1. érik, megérik – 2. megfő, megsül
küpsu|z’ (-den, -t) fn – érettség
kürz (-an, -id) fn – palacsinta; paštta ~id palacsintát süt
küzelend (-an, -oid) fn – kihallgatás, vallatás
küzel|ta (-eb, -i) ige – 1. kikérdez – 2. feleltet – 3. kihallgat – 4. vallat
küzelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. kikérdezés – 2. feleltetés – 3. kihallgatás – 4. vallatás
küzu|da (-b, -i) ige – kérdez
küzund (-an, -oid) fn – kérdés; antta vastust ~oihe választ ad a kérdésre, kebn ~ könnyű kérdés, ot-ta ~ kérdést vet fel, päivänte-raline ~ időszerű kérdés
küzund||konstrukci|i (-jan, -joid) fn – kérdőszerkezet
küzund||leht (-en, -id) fn – kérdőív; täutta ~ kérdőívet kitölt
küzund||sanund (-an, -oid) fn – kérdőmondat
küzund||znam (-an, -oid) fn – kérdőjel
kütk|ta (-eb, -i) ige – gyomlál, kigyomlál, gazol, kigazol
küt|te (-ken, -tet, -kid) fn – póráz, kötőfék, pányva
küttest|ada (-ab, -i) ige – odaköt, hozzáköt
küudug (-an, -id) fn – fürdőkályha
käbed (-an, -oid) mn – 1. szép – 2. gyönyörű, ~ sä gyönyörű idő – 3. piros, pirospozsgás
käbed||mod (-on, -oin) fn – szépség (személy)
käbu (-n, -id) fn – toboz ◊ Käbu kuzespäi edahaks ei lankte. Az alma nem esik messze a fájától. (A toboz nem esik messze a fenyőtől.)
käbu|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – csipetnyi; ~ine solad egy csipetnyi só
käbäl (-an, -id) fn – mancs, láb (állat); seišta tagaižil ~il hátsó lábára áll
kädeka|z (-han, -st, -hid) mn – ügyes
kädetusi hsz – kézről kézre
kägedu|z (-sen, -st, -sid) fn – szándék
kägen||täi (-n, -d) fn – kullancs
käge|ta (-dab, -zi) ige – szándékozik
käg|i (-en, -id) fn – kakukk; ~en poigaižed kakukkfiókák
käg|ä (-än, -id) fn – fogantyú, kilincs
käm|en (-nen, -ent, -nid) fn – tenyér; avaitud ~en nyitott tenyér, täpsaita ~nel tenyérrel rácsap
känd (-on, -oid) fn – eset (nyelvtan)
kända|i (-jan, -jid) fn – idegenvezető
kändand (-an, -oid) fn – 1. elfordulás – 2. fordítás; ~ väpsen keľhe fordítás vepsze nyelvre
känd|elta (-leb, -li) ige – 1. mozgat – 2. elmozdít – 3. fordít, elfordít, megfordít
känd|eltas (-lese, -lihe) vh ige – 1. mozgolódik – 2. forgolódik; ~eltas uneta álmatlanul forgolódik
kändlemato|i (-man, -nt, -mid) mn – ragozhatatlan; ~mad sanad ragozhatatlan szavak
känd||lop (-un, -uid) fn – esetrag
kändlu|z (-sen, -st, -sid) fn – ragozás; nimiden ~z névszóragozás
kändmu|z (-sen, -st, -sid) fn – fordulat
känd||sistem (-an) fn – esetrendszer
käp (-in, -id) fn – bucka, halom
käps|ta (-ab, -i) ige – tipeg, totyog
käpš (-un, -uid) fn – mancs, láb (állat); kanan ~ tyúkláb
kärau|ta (-dab, -zi) ige – 1. fordít, megfordít – 2. kifordít; ~ta kormanad zsebet kifordít
kärau|tas (-dase, -zihe) vh ige – fordul, elfordul, megfordul; ala ~te! ne fordulj el! ~tas tagaze hátrafordul
kärautel|das (-ese, -ihe) vh ige – forgolódik; ~das sijal forgolódik az ágyban
kärbha|ine (-ižen, -št, -ižid) fn – légy
kärbäs||se|n’ (-nen, -n’t, -nid) fn – légyölő galóca
kär|dä (-ib, -i) ige – 1. beköt, bekötöz – 2. bepólyál, bugyolál, bebugyolál – 3. becsomagol; ~dä lahjbumagaha díszpapírba csomagol
kär|däs (-iše, -ihe) vh ige – beleköt vkibe, kötekedik
käre (-gen, -gid) fn – fodor, fodrozódás
käred (-an, -oid) mn – 1. dühös, mérges – 2. gonosz
käred||taba|ine (-ižen, -št, -ižid) mn – gonosz természetű
käredu|z’ (-den, -t) fn – dühöngés
käreg (-en, -id) fn – 1. csomagolás – 2. tekercs
käreg||bumag (-an, -oid) fn – csomagolópapír
käregoit|ta (-ab, -i) ige – dühít, dühösít, mérgesít
kärei|ta (-dab, -ži) ige – dühöng, mérgelődik; ala ~da! ne mérgelődj!
kärg (-en, -id) fn – fekete harkály
käri|m (-men, -nt, -mid) fn – 1. kötszer, kötözőpólya – 2. csomagolás (anyag)
kärind (-an, -oid) fn – 1. bekötözés – 2. becsomagolás
kärmeh (-en, -t, -id) fn – virágpor
kärmehti|da (-b, -) ige – virágzik, kivirágzik
kärmehtind (-an, -oid) fn – virágzás
kärpišk (-on, -oid) fn – ránc, redő
kärpiškoika|z (-han, -st, -hid) mn – ráncos; ~z käzi ráncos kéz
kärpištu|da (-b, -i) ige – ráncosodik
kärz (-an, -id) fn – pofa, száj (állaté)
kärz||hodr (-an, -id) fn – szájkosár
käsk (-ön, -öid) fn – 1. utasítás, rendelkezés; antta ~ utasítást ad – 2. parancs, parancsolat – 3. törvény; ~ön mödhe a törvény szerint
käski|i I. (-jan, -joid) fn – parancsnok
käski|i II. (-jan, -joid) mn – parancsoló, utasító, rendelkező; ~i än’ utasító hangnem
käskii||kund (-an, -id) fn – parancsnokság
käskišt (-on, -oid) fn – 1. törvényhozás – 2. törvénykönyv
käsk||kirj (-an, -oid) fn – szabályzat
käskmali|ne (-žen, -št, -žid) mn – kényszerű
käskmato|i (-man, -nt, -mid) mn – spontán
käskmatomu|z (-den, -t) fn – spontaneitás
käsk|ta (-eb, -i) ige – 1. utasít, elrendel – 2. parancsol – 3. kényszerít, kötelez vmire
kä|zi (-den, -t, -zid) fn – kéz; antta ~t kezet ad, astta ~zi ~des kéz a kézben jár, hur ~zi bal kéz, lenda ~zi felemeli a kezét, oiged ~zi jobb kéz, otta ~des kézbe fog, kézbe vesz, pesta ~ded kezet mos, rušta ~ded kiszabadítja a kezét, sada ~dhe kézbe fog, kézbe vesz, tacta ~del kezet nyújt
käzi||azoti|m (-men, -nt, -mid) fn – kézifék
käzi||čas|ud (-uid) Plur. fn – karóra
käzidu|da (-b, -i) ige – hozzáfog, nekifog, nekilát, kezd, belekezd, hozzákezd; ~da radho / ~da töhö munkához fog
käzi||išk (-un) fn – eljegyzés, kézfogó
käzi||kirjutu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. kézírás – 2. kézirat
käzi||likund (-an, -oid) fn – kézmozdulat
käzi||maks (-un, -uid) fn – készfizetés
käzi||mäč (-un) fn – kézilabda
käzi||mäč||vända|i (-jan, -jid) fn – kézilabdázó
käzi||möhkin hsz – kézbesítve
käzi||pagin (-an, -oid) fn – jelnyelv
käzi||paik (-an, -oid) fn – törölköző, törülköző, kéztörlő
käzi||pu|d (-id) Plur. fn – korlát, karfa
käzi||raud|ad (-oid) Plur. fn – bilincs; toda ~oiš bilincsben elvisz
käzi||reng|az (-han, -ast, -hid) fn – karkötő, karperec; kuldaine ~ arany karkötő
käzi||ter|a (-an, -oid) fn – kézfej
käzi||tö (-n, -id) fn – 1. kézimunkázás – 2. kézimunka
käzi||tö||urok (-an, -oid) fn – kézimunkaóra
käzi||voi|že (-šken, -žet, -škid) fn – kézkenőcs, kézkrém
kä|ta (-ndab, -ndi) ige – 1. hajlít, összehajt; ~ta lehtpoľ lapot összehajt – 2. kanyarodik, elkanyarodik, elfordul; ~ta hurale balra kanyarodik, ~ta oiktale jobbra kanyarodik, ~ta sauman taga a sarkon túl elkanyarodik – 3. fordít, lefordít; ~ta tekst szöveget lefordít, ~ta vengrijan keľhe magyar nyelvre fordít – 4. átváltoztat, átalakít
kä|tas (-ndase, -ndihe) vh ige – 1. hajlik, elhajlik – 2. fordul, elfordul, megfordul – 3. átváltozik, átalakul
kät|te (-ken, -tet, -kid) fn – bölcső; likutada ~kes bölcsőben ringat
kätte||pajo (-n, -id) fn – bölcsődal
käveleht|ta (-ab, -i) ige – járkál, sétál
kävelend (-an, -oid) fn – gyaloglás, járkálás, sétálás
kävelzoit|ta (-ab, -i) ige – sétáltat
kävel|ta (-eb, -i) ige – 1. gyalogol, sétál – 2. kirándul
kävelu|z (-sen, -st, -sid) fn – 1. gyaloglás, séta, sétálás – 2. kirándulás
käveluz||hašk (-un, -uid) fn – sétalépés; ~uil sétalépésben
käveluz||palik (-on, -oid) fn – sétabot
käveluz||sild (-an, -oid) fn – gyaloghíd, gyalogoshíd
kävu|da (-b, -i) ige – jár, megy; časud ~ba jár az óra
kävu|i (-jan, -jid) fn – látogató
kävund (-an, -oid) fn – látogatás
kävut|ada (-ab, -i) ige – használ, alkalmaz
kävutami|ne (-žen, -št, -žid) fn – használat, alkalmazás
kävutand (-an) fn – használat, alkalmazás; vajehnikoiden ~ szótárhasználat
kävutoitand (-an) fn – használat, alkalmazás
kävutoit|ta (-ab, -i) ige – használ, alkalmaz