Rövid mondattani tallózás

A szórend

A vepsze mondat szórendje többé-kevésbé hasonlóan kötetlen, mint a magyaré.
Vannak szokványosabb szórendű mondatok, amelyekben a szórend:

• alany + állítmány + egyéb bővítmények (SVO) vagy
• alany + egyéb bővítmények + állítmány (SOV).

 
Vepsläižed   /   om üks’   /   Baltianmeren suomalaižiš kelišpäi.
’A vepsze         az egyik                a balti finn nyelvek közül.’
 alany              állítmány                    egyéb bővítmények
 
Minun baboile    /    täl vodel semendkun koumandel päiväl    /    täudub    /    85 vot.
’A nagyanyám           ebben az évben május harmadik napján              tölti be         a 85 évet.’
alany                                        egyéb bővítmények                            állítmány        tárgy
 
Sok más nyelvhez hasonlóan a vepsze mondatban is gyakran előfordulhat (de nem kötelező):

• a kérdőszó után (de kérdőszó nélküli kérdésben is) a szórend megfordítása, azaz az állítmány alany elé kerülése,
• valamely mondatrész hangsúlyozása esetében az azt kifejező szónak vagy szerkezetnek a mondat élére kerülése (igen gyakran a határozóké).

 
Kus   /   om   /   mamam?
’Hol     (van)       az anya?’
kérdőszó   állítmány   alany
 
Ei-ik   /   niken   /   sudind sindai?
’Nem ítélt el   senki sem   téged?’
állítmány    alany    bővítmény
 
Habaspäi   /   koiv   /   ei kazva.
’Nyárfatőből   nyírfa    nem nő.’
bővítmény    alany    állítmány
 
Az összetett igeidővel kifejezett állítmányból a ragozott létige áll az állítmány egyébkénti helyén, a melléknévi igenévi rész pedig a legtöbbször elkerül a mondat végére.
A mondaton belül, ha az állítmányt tagadjuk, akkor a tagadó segédige mindig a ragozott igei részt előzi meg, ha viszont nem az állítmányt, hanem valamelyik más mondatrészt tagadjuk, akkor a tagadó segédszó az ezt kifejező szó elé kerül.

Az állítmány

A vepszében a magyarral ellentétben csak kétféle állítmány ismeretes:

• az egyszerű igei állítmány (az összetett igeszerkezettel kifejezett – múlt idejű, illetve tagadó és tiltó – állítmányok is természetszerűen ide tartoznak) és
• az összetett igei-névszói állítmány, amelynek igei tagja a létige megfelelő alakja.

Azaz a vepsze nyelvben nincs névszói állítmány!
Ennek az az oka, hogy a kijelentő módú, jelen idejű, harmadik személyű szerkezetekben sem hiányozhat a létige (hasonlóan több közismert indoeurópai nyelvhez, valamint a balti finn rokon nyelvekhez).
Ennek megfelelően például:
 
Hän om keletoi.   ’Ő (van) néma.’
Hö oma paha.   ’Ők (vannak) gonoszak.’
 
Ugyanakkor a költői nyelvben bőven található kihagyásos forma is, amikor névszók vagy névszói szerkezetek párhuzamba állításakor, metafora alkotásakor az igei állítmány elmarad.
Például Nina Zaiceva Mušton langaine (Emlékszálacskák) című versének egy teljes versszakában:
 
Normed – vihandad,  ’Tisztások – zöldek,
Heinäd – tihedad,        Füvek – sűrűek,
Mamoi – pordahil        Mamácska – a hágcsón
rusked paik.                 piros kendő.’
 
Prózai megoldások további kihagyásos mondatok köznapi használatáról is tanúskodnak. Igor Brodski Keväz’pajo (Tavaszi ének) című elbeszélésében ilyeneket találunk:
 
Midä sinei?  ’Mit neked?’ („magyarosan” Mit akarsz?)
Ka midä-k tehta?  ’De mit is tenni?’ („magyarosan” Mit van mit tenni?)
 
Csakis a helybeli köznapi nyelvhasználat alapos külön vizsgálatával lenne megállapítható, hogy a domináns orosz nyelvi környezet gyakori „létigétlensége” milyen és mekkora hatást gyakorol a vepsze nyelvre, és elképzelhető-e az úgy nevezett névszói állítmány megjelenése a vepszében is.

Az alany

A vepsze nyelvben is megtalálható az alanytalan mondattípus ugyanúgy, mint a magyarban. A vepszében is főleg az időjárási vagy természeti jelentést hordozó igei állítmányok alanytalanok. Például:
 
Hämärzub. ’Alkonyodik.’
Pimidub. ’Beborul.’
Vihmub. ’Esik.’
Jurižeb. ’Mennydörög.’
 
A vepsze nyelv többször él ezzel a lehetőséggel, mint a magyar, azaz olyankor is alanytalan szerkezetet használ, amikor a magyar ezt nem tudja megtenni. Például:
 
Döldab. ’Fúj (a szél).’

A habeo-szerkezet

Amit az ismertebb indoeurópai nyelvek az úgy nevezett habeo-szerkezettel oldanak meg, azt a nyelvtani kifejezési formát a vepsze nyelv a magyarral teljesen azonos módon alkotja meg (nekem, neked stb. van / nincs ... összetett szerkezettel). Ha a birtokolt dolog többes számú, akkor a létige 3. személye is többes számú alakban áll, vagyis egyeztetés valósul meg. Tagadott birtoklás esetén a létige – egyes és többes számban azonos – tagadott alakja lép be az összetett szerkezetbe.