A vepszék jelene
Kevés olyan veszélyeztetett kis nyelve van Európának, amelynek képviselői annyit és olyan intenzitással tesznek anyanyelvük fennmaradásáért, mint a vepszék népe. Összetartozásuk tudata, a közös jövőjükért való őszinte aktivitás egyelőre nagyobb, mint a közel tízszeres lélekszámú (három önálló nyelvváltozatot beszélő) karjalaiakról ez elmondható.
Tudományos hátterük háromcentrumú. Helsinkiből a Vepsze Társaság (Vepsän Seura), Szentpétervárról a Szentpétervári Vepsze Társulat (Vepsän Sebr, St. Petersburg Vepsian Society, Санкт-Петерьбургское Вепсское Общество), Petrozavodszkból az Orosz Tudományos Akadémia Karjalai Központja (utóbbi szimbiózisban a seltozerói Vepsze Néprajzi Múzeummal) biztosítják, hogy a vepsze nyelv és kultúra soha nem remélt erősödésen eshessen át.
Tevékenységük egyre inkább körvonalaz egy véglegesnek tekinthető vepsze irodalmi nyelvet. Ehhez járul a vepszék Kodima című internetes folyóiratának törekvése. Nagyszámú a vepszékkel foglalkozó színvonalas honlap is.
Az identitásteremtésben és -erősítésben nagyon biztató jel, hogy szaporodnak a vepszék civil szervezetei, és többségük valóban aktív tevékenységet fejt ki.
Nem lebecsülendő az sem, hogy a vepsze nyelvnek a 20. század 30-as éveiben folyó kísérlet kudarcát követően az utóbbi két évtizedben kibontakozó új reneszánsza gyakorlatilag nem találkozik politikai ellenszéllel sem helyi, sem szövetségi központi irányból, Putyin vepsze felmenőkkel való „meggyanúsítása” pedig akár egyfajta támogatottság biztosítéka is lehet.
A vepsze nyelv kutatásához Nina Zaiceva (sok nép- és nyelvismereti cikk szerzője) és Maria Mullonen 2007 során kiadott, majd két éven belül a Világhálón is megjelenő új orosz–vepsze szótára szolgáltat jó alapot, amihez kiegészítést jelenthetnek Igor Brodski vepsze–orosz, illetve vepsze–angol szerkesztései, valamint Aldis Rozentāls ezekre épülő vepsze–lett szótára.
Tudományos hátterük háromcentrumú. Helsinkiből a Vepsze Társaság (Vepsän Seura), Szentpétervárról a Szentpétervári Vepsze Társulat (Vepsän Sebr, St. Petersburg Vepsian Society, Санкт-Петерьбургское Вепсское Общество), Petrozavodszkból az Orosz Tudományos Akadémia Karjalai Központja (utóbbi szimbiózisban a seltozerói Vepsze Néprajzi Múzeummal) biztosítják, hogy a vepsze nyelv és kultúra soha nem remélt erősödésen eshessen át.
Tevékenységük egyre inkább körvonalaz egy véglegesnek tekinthető vepsze irodalmi nyelvet. Ehhez járul a vepszék Kodima című internetes folyóiratának törekvése. Nagyszámú a vepszékkel foglalkozó színvonalas honlap is.
Az identitásteremtésben és -erősítésben nagyon biztató jel, hogy szaporodnak a vepszék civil szervezetei, és többségük valóban aktív tevékenységet fejt ki.
Nem lebecsülendő az sem, hogy a vepsze nyelvnek a 20. század 30-as éveiben folyó kísérlet kudarcát követően az utóbbi két évtizedben kibontakozó új reneszánsza gyakorlatilag nem találkozik politikai ellenszéllel sem helyi, sem szövetségi központi irányból, Putyin vepsze felmenőkkel való „meggyanúsítása” pedig akár egyfajta támogatottság biztosítéka is lehet.
A vepsze nyelv kutatásához Nina Zaiceva (sok nép- és nyelvismereti cikk szerzője) és Maria Mullonen 2007 során kiadott, majd két éven belül a Világhálón is megjelenő új orosz–vepsze szótára szolgáltat jó alapot, amihez kiegészítést jelenthetnek Igor Brodski vepsze–orosz, illetve vepsze–angol szerkesztései, valamint Aldis Rozentāls ezekre épülő vepsze–lett szótára.
